A KGB-nek dolgozott Kirill pátriárka svájci kiküldetése alatt

Külpol

Derült ki a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott archívumaiban lévő anyagokból.

A szovjet hírszerzésnek dolgozott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az 1970-es években, amikor Svájcban élt – áll a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott és a sajtó számára hozzáférhetővé tett archívumaiban.

A Le Matin Dimanche és a Sonntagszeitung című svájci lap által idézett, az 1970-es években írt rendőrségi dokumentum szerint a "Kirill őexcellenciája" (Monsignore Kirill) néven említett pátriárka "a KGB-hez tartozik". 

Kirill az 1970-es években a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) genfi székhelyén, és a svájci rendőrség szerint Mihajlov fedőnéven az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet.

A tanácsba a hatósági dossziék szerint a hetvenes és nyolcvanas években a KGB több embere beszivárgott. A szovjet hírszerzés célja az volt, hogy csitítsák a Szovjetunióban tapasztalható vallásüldözés miatti bírálatokat, és a szervezet az Egyesült Államokat és szövetségeseit kritizálja inkább – írják a svájci lapok.

Míg az orosz ortodox egyház nem volt hajlandó kommentálni a hírt, az Egyházak Világtanácsa részéről annyit közöltek, nem kaptak az ügyről semmilyen tájékoztatást.

Kirillt unokaöccse, Mihail Gungyajev követte genfi posztján, aki a Le Matin Dimanche című svájci lapnak adott interjújában leszögezte: nagybátyja nem volt ügynök, bár a KGB "szigorú ellenőrzése" alatt állt.

"Ám ez nem befolyásolta elhivatottságát a más egyházakkal közösen végzett ökumenikus tevékenység felé" –  tette hozzá Gungyajev. Gungyajev kiemelte, hogy nagybátyja megszerette Svájcot és később is többször visszatért az országba, a lap pedig hozzátette, hogy a pátriárka legalább 43 alkalommal járt Svájcban.

Kirill pátriárka 2019-ben, a WCC vezetőjével, Jean-René Fournier-vel Moszkvában folytatott megbeszélésein maga is kitért arra, hogy a világ összes országa közül valószínűleg a legtöbbször Svájcban járt, amelyet különösen szeret.

Mint ismert, Kirill pátriárkát az Európai Unió szankciókkal büntette volna (másokhoz hasonlóan) Oroszország Ukrajna ellen indított háborús cselekménye miatt, amely vagyonzárlatot és beutazási tilalmat jelentett volna számára is. Ám a magyar kormány nem csak az Oroszország elleni olajembargót próbálta megtorpedózni, de az ellen is felemelte a szavát, hogy az EU szankcionálja az orosz ortodox egyház fejét. Ennek apropóján írtunk hosszabban az orosz pátriárkáról, mely cikk itt található.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Négy hidat elfoglaltak a tüntetők Budapesten

  • narancs.hu

A rendőrök egy idő után hirtelen levonultak a hidakról, ahol csak a demonstrálók maradtak. A legkitartóbbakat, akik éjszakába nyúlóan ott voltak, végül igazoltatták, ezzel pedig véget is ért a hídfoglalásba nyúlt tüntetés.

Egy szatyor fing-e vagy?

Ebben az országban alighanem Sulyok Tamásnak lenne a legtöbb esélye szabad embernek lenni, és visszautasítani azt a dilemmát, amit ez a rendszer a magyar népnek kínál.