A magyar kormány újságok elleni fellépésre szólítja fel Szlovéniát

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. április 5.

Külpol

Példátlan diplomáciai levélben kéri a magyar kormány Szlovéniát, hogy akadályozzák meg, hogy a jövőben Orbánról karikatúra jelenjen meg.

Egészen elképesztő eseményről számol be a Mladina, mely rendkívüli címlapján ismét Magyarországgal foglalkozik. Ahogy arról a Narancs.hu (és nyomában sok más hazai portál is) beszámolt, a szlovén hetilap március végén olyan címlappal jelent meg, mely Orbán Viktort náci vezérként ábrázolta, miközben hozzá dörgölőztek a szlovén szélsőjobboldali párt, az SDS vezetői.

A címlap és a magyarországi helyzetet elemző írás ellen azonnal tiltakozott a ljubljanai magyar nagykövet. Szilágyiné Bátorfi Edit szerint a címlap „minden határt átlépett, felháborító és sajnálatos”. Az olvasói levélre a Mladina szerkesztősége szatirikusan reagált: elkészítették a borító alternatív változatát, melyen Orbán immár virággal a kezében, szivárványos zászló alatt vonul szlovén barátaival.

false

 

Fotó: Mladina

A történet azonban itt nem ért véget. Ahogy a Mladina diplomáciai forrásokból megtudta, a nagykövet nem csupán levelet írt a szerkesztőségnek, de diplomáciai jegyzéket is (note verbale) átadott a szlovén Külügyminisztériumnak. Ebben a levélben Szilágyiné Bátorfi Edit arról ír, hogy a Mladina karikatúrája átlépi a sajtó- és a szólásszabadság határait, és rontja a két ország amúgy kiváló kapcsolatát. A ljubljanai Magyar Nagykövetség ezért tiltakozik a szlovén Külügyminisztériumnál, és

arra kéri a szlovén kormányt, hogy a jövőben akadályozza meg, hogy hasonló eset megtörténjen az országban.

Azt, hogy milyen módon kellene megakadályoznia nyugati szomszédunknak, hogy ismét megjelenjen egy Orbánt ábrázoló karikatúra, már nem részletezi a nagykövet asszony.

A Mladina úgy tudja, a szlovén külügy válaszolt a tiltakozásra. A minisztérium kiállt a sajtó- és szólásszabadság mellett, és közölte, a kormánynak nem áll szándékában beleszólni abba, hogy mi jelenik meg a lapokban, hogy a szerkesztőségeknél ki dolgozik, ahogy a maga részéről az újságok tartalmát sem értékeli.

A diplomáciában szokatlan hangvételű és tartalmú levél természetesen megdöbbenést és felháborodást váltott ki Szlovéniában. A Mladina ezen a héten két cikkben is a diplomáciai jegyzékkel foglalkozik, címlapján pedig rendhagyó módon annak szövegét közli.

false

 

Fotó: Mladina

A lap szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a magyar kormány (mely Szlovénia szövetségese a NATO-ban és az EU-ban) sorai a múlt egy egészen sötét időszakát idézik, ugyanakkor leleplezik a magyar hatóságok és a nagykövet valódi természetét. A levél a lap szerint tisztán megmutatja mi zajlik a szomszédjában. „Szégyen, hogy az Európai Néppárt képtelen volt kizárni a Fideszt”, írják és azt írják, hogy a levél a bizonyítéka annak, hogy milyen súlyos a helyzet Magyarországon, és ezzel valamit kezdenie kell Európának.

„Egy ország, amely fel mer szólítani egy másik kormányt, hogy lépjen fel újságírók ellen, komoly biztonsági fenyegetést jelent az egész régióra.”

A lap szerint a magyar kormány már akkor beavatkozott a szlovén belpolitikába, mikor Orbánhoz közeli emberek anyagilag is kisegítették a Janez Janša vezette szélsőjobboldali pártot, az SDS-t és bevásárolták magukat a helyi médiába (erről korábban többször is írt a Magyar Narancs) A cikk felidézi, hogy a határon túli magyarok könnyen juthatnak magyar állampolgársághoz, és hogy magyarok építenek stadiont és labdarúgó akadémiát a muravidéki Lendván. Egy fotót is közölnek, melyen Szilágyiné nagykövet asszony egy Nagy-Magyarország térkép előtt pózol – ezen Muravidék Magyarország része. (Cikkünk eredeti verziójában véletlenül Muraközt írtunk Muravidék helyett, elnézést a tévesésért.)

Szilágyiné Bátrofi Edit és a Nagy-Magyarország

Szilágyiné Bátrofi Edit és a Nagy-Magyarország

 

A Mladina emellett egy négyoldalas cikket is közöl a levélre reagálva, Az átlépett Rubicon címmel. Ebben idéznek több tapasztalt diplomatát, akik példa nélkülinek nevezik nyelvezetét és tartalmát is. A cikk szerint a karikatúra nagyon érzékeny időpontban és témában találta meg Orbánt, és ez is oka lehet a kormány heves reakciójának (Kovács Zoltán államtitkár cikket is írt a témában). A Mladina felidézi, hogy magyar zsidó szervezetek tiltakoznak a Sorsok Háza megnyitása ellen, mert annak tervezett kiállítása csökkenti a magyarok szerepét a holokausztban. A cikk szerint a kormány újra akarja írni a történelmet például azzal, hogy a kormány szerint a holokauszt a német megszállással kezdődött (nem pedig a jóval korábbi zsidótörvényekkel), de aggodalomra ad okot arra is, hogy a kormány nagyszerű államférfinak állítja be Horthy Miklóst.

Idézik Heisler Andrást a Mazsihisz elnökét, aki szerint a kormány nem antiszemita, de rendszeresen él gyűlöletkeltő eszközökkel, és a Soros-ellenes plakátok mögött mindenki érti az antiszemitizmust. A cikk felidézi Orbán Viktor tavaly március 15-i beszédét, melyben a miniszterelnök klasszikus antiszemita toposzokat használva azt mondta:

„…olyan ellenféllel kell harcolnunk, amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ. Nem nagyvonalú, de bosszúálló, és mindig a szívet támadja, különösen, ha az piros, fehér és zöld.”

A cikkben illusztrációként megjelenik a Figyelő tavalyi címlapja, mely Heisler Andrást pénzesőben ábrázolta, a Magyar Narancs 2015-ös, szintén nagy botrányt kavart Orbánt ábrázoló borítója, valamint az Economist karikatúrája is, melyen Orbán Viktor egy maga alá pisilő kiskutya, akit épp kiraknak a Néppártból.

Barátom, Janša

Orbán Viktor komolyan támogatja a szlovén szélsőjobboldal vezérét, Janez Janšát. A magyar adófizetők százmilliói és a NER kulcsfigurái is Janša rendelkezésére állnak, aki még az idén visszakerülhet a hatalomba. A furcsa pénzmozgások miatt a helyi ügyészség már vizsgálódik.

A lap szerint Orbán befolyása egyre nő Szlovéniában. Orbán jó barátja, Janez Janša vezeti az SDS-t, a legnagyobb parlamenti pártot Szlovéniában, a kettős állampolgársággal, a stadion és az akadémia létrehozásával, valamint más anyagi támogatásokkal a helyi magyarokat akarja befolyásolni, a Habony Árpádék által felvásárolt szlovén lapok és televízió – melyek szintén elítélték a Mladina címlapját és rendszeresen Orbánt éltetik – részben már a nagy kormányzati konglomerátum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány részei. Ez a befolyás pedig már olyan méretet öltött a cikk szerint, amit ellen a szlovén kormánynak is fel kell lépnie.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.