A sztrájkoló egyetemisták lezártak egy hidat Belgrádban

  • narancs.hu
  • 2025. február 9.

Külpol

Száz napja történt az újvidéki tragédia, még senkit nem vontak felelősségre.

Sztrájkoló egyetemista hallgatók zártak le egy belgrádi hidat Szerbiában vasárnap arra emlékezve, hogy száz napja történt az újvidéki tragédia.

Ezzel egy időben az Újvidéken is több órára blokád alá vettek fontosabb útvonalakat, míg Niš városában diákok az egyik autópálya fizetőkapuját zárták le. „Száz nap alatt senkit sem vontak felelősségre” – festették a tüntetők az útra az egyik újvidéki tüntetés helyszínén, írja az AP-re hivatkozva a 444.

A blokád része az egyetemisták által vezetett, többhónapos korrupcióellenes tüntetéssorozatnak. November elsején összeomlott az újvidéki vasútállomás előteteje, a szerencsétlenségben 15 ember vesztette életét. A tiltakozások azóta tartanak, az egyetemisták mellett tanárok, földművesek, nyugdíjasok, bírók, ügyvédek is tünetnek, sztrájkolnak. 

Alekszandar Vučić szerb államfő korábban azt mondta, hogy szerinte a diákok minden követelését teljesítették, mikor többek között nyilvánosságra hozták a tragédia teljes dokumentációját, kegyelmet ígértek a tüntető diákoknak és megígérték, hogy felelősségre vonják a tüntetők ellen erőszakosan fellépőket. A kormány ugyanakkor továbbra is törvénytelennek tartja a tüntetéseket, és állítja, hogy azokat külföldi hatalmak finanszírozzák.

A szerb miniszterelnök és Újvidék polgármestere január végén lemondott, Vučić pedig bejelentette, hogy ha 30 napon belül nem alakul új kormány, választásokat írnak ki. Február elején az ügyészség elkezdte vizsgálni, hogy történt-e korrupció az újvidéki pályaudvar felújításánál. A közzétett dokumentumokból az derült ki, hogy a vasútállomás felújításának költsége az eredetileg tervezett 3 millió euróról 15 millióra ugrott.

Egyébként a vasúti felújítás átadásán részt vevő Orbán Viktor és a magyar kormány szerint is külföldi hatalmak, a Soros-hálózat elemei akarják megbuktatni a szerb kormányt, ahogy tennék azt Szlovákiában és Magyarországon is. 

Sinkovics Norbert újságíró, az Újvidéki Egyetem oktatója az alábbi interjúban beszélt lapunknak a szerbiai tüntetésekről:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.