Lemond Klaus Iohannis román államfő

  • narancs.hu
  • 2025. február 10.

Külpol

Meg akarja előzni, hogy országa „nevetség tárgyává váljon”. 

Lemond tisztségéről Klaus Iohannis államfő. A tisztségben levő államelnök hétfőn bejelentette, február 12-én, szerdán nyújtja be lemondását – írja a Maszol erdélyi hírportál. 

A parlament kedden, a 10 órakor kezdődő együttes plenáris ülésen szavaz az ellenzék Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére irányuló kéréséről. A lap beszámolója szerint az államfő hangsúlyozta, azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, ami szerinte negatívan befolyásolná az ország jelenét és jövőjét. Úgy fogalmazott, azért távozik önként az államelnöki tisztségből, mert nem szeretné, hogy ország-világ előtt a nevetség tárgyáva váljon Románia.

A bejelentését azzal indította, hogy mennyire felesleges és megalapozatlan, sőt káros, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról.

Hangsúlyozta, soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztéséből senki nem nyer, sőt mindenki veszít.

Figyelmeztetett, hogy ha a parlament megszavazza a felfüggesztését, az attól számított 30 napon belül népszavazást kell szervezni a hivatalából való elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne.

Ugyanis a referendum megosztja a társadalmat, senki nem beszél majd a májusban esedékes államelnök-választásokról, a jelöltek nem tudják bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlik az ország megítélése, Románia partnerei nem fogják érteni, miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, amikor úgyis hamarosan sor kerül az új államfő megválasztására, számolt be a portál. 

Az Infostart emlékeztet, Klaus Iohannis román államfő második mandátuma 2024. december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat. Az elnökválasztás eredményét azért érvénytelenítették, mert a hírszerző szervek azt állították: a választási folyamatba egy külföldi állami szereplő avatkozott be, és az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu online manipuláció következtében győzhetett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.