Külpol

Európa egykori beteg embere, Törökország többszöri geopolitikai műtétet követően mára makkegészséges lett, és erős tettvágy feszíti. A Közel-Keleten általános a vélemény: a térség államaiban vágyott demokratizálódási folyamat sorsa nagyban függ a török munkálkodás eredményétől.

Bár az első forduló döntetlenje után minden ellene szólt, Traian Basescu vasárnap mégis elnyerte a jogot a duplázásra. Ha észvesztően kis különbséggel, úgy 70 000 szavazattal is. Ellenfelét, a szociáldemokrata Mircea Geoanat a liberális szavazók ütötték el a győzelemtől.

A két héttel ezelőtti svájci népszavazáson 53 százalékos részvétel mellett 57,5 százalékos többséget kapott a kezdeményezés: tiltsák be az országban további minaretek építését! Az alkotmányos előírásoknak megfelelően a tilalom azonnali hatállyal érvénybe lépett.

Fidel Castro rendszere épp ötvenéves, ám az ellenzéki mozgalom kulcsfigurái, a független újságírók úgy tesznek, mintha máris beköszöntött volna a demokrácia...

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ezen a héten kezdte tárgyalni két, háborús és egyéb bűnökkel vádolt egykori kongói milíciavezető ügyét. Ezzel párhuzamosan Németországban elfogták a Ruandából Kongóba menekült hutuk milíciájának (Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért - FDLR) első és második emberét.

Miközben a világ vezető politikusai mind többet gondolkodnak azon, hogy mihez kéne Afganisztánnal kezdeni, és mihez saját szerepükkel Afganisztánban, itthon a magyar misszióval alig is törődik valaki. Pedig pár száz honfitársunk is a terepen sürgölődik - céljuk a nép sorsának jobbítása, s küldetésük nem veszélytelen.

Lapzártánkkor úgy tűnik, hogy nem Tony Blair, hanem Herman von Rompuy belga vagy Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök. Esetleg valaki más. Jelölési eljárás nincs, a szempontok zavarosak, ahogyan az új uniós alapszerződés által létrehozott poszt is. Már csak ezért sem könnyű megmondani, hogy a november 19-i brüsszeli csúcson megválasztott elnök megfelelő-e a szerepre.

"Fennmarad-e a demokrácia Pakisztánban?" - ezzel a címmel tartott előadást a Közép-európai Egyetemen a Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság elnöke. A dél-ázsiai ország helyzetéről, kilátásairól kérdeztük.

Kelet-Európa-szerte harc dúl az utcanevekért. Egy nagyjából húszezer balkáni, illetve németországi utcanevet érintő vizsgálat sokat elárul az itt élőkről csakúgy, mint a történelmükről.

Egy-másfél millióan kerültek kutyaszorítóba, sorsuk a saját találékonyságukon múlik.

Október közepén felbomlott az addig is csikorogva működő koalíció Basescu elnök jobboldali Liberális Demokrata Pártja (PD-L) és a szocdemek (PSD) között. A felek már a november végi elnökválasztásra izzítanak. Közben a nemrég még reformcsodaországként elkönyvelt Románia egyre mélyebbre bucskázik a gazdasági válság lejtőin. Az IMF a román politikusok helyett is szorong.

Az elmúlt hetekben a pakisztáni tálibok több látványos akciót (öngyilkos merényleteket, katonai létesítmények elleni támadásokat) hajtottak végre - az utolsó robbantásokról lapzártánkkor érkezett hír az ország fővárosából, Iszlámábádból. Nyilván ezzel is összefügg, hogy a hadsereg október 17-én elindította hetek óta várt offenzíváját Dél-Vazirisztánban, amely az iszlamisták egyik központi felvonulási területe.

Nem sikerülnek jól a függetlenségi évfordulók Guineában. A tavalyi ötvenediken a szegénység fél évszázadát emlegették az emberek, most pedig, október 2-án ezrek próbálták felismerni katonák által lemészárolt családtagjaikat Conakryban, a nagymecset előtt.