A volt lengyel külügyminiszter a második világháborús magyar részvétellel üzent Deutsch Tamásnak Donald Tusk lenácizása miatt

  • narancs.hu
  • 2020. április 25.

Külpol

"Tényleg emlékeztetni akar minket arra, hogy Magyarország melyik oldalon harcolt a második világháborúban? Tényleg fel kellene tennünk a kérdést, hogy a Fidesz vezetői vagy az önök nagyapái melyik oldalon harcoltak?"

Folytatódik a lengyel-magyar üzengetés azok után, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke az mondta, Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra. Tusk ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi magyar jogalkotást (értsd.: a felhatalmazási törvényt) a náci hatalomgyakorlás jogi hátterét megalapozó szakember is elismerné.

Ezt követően támadásba lendült a kormánypárti média, és a Magyar Nemzettől kezdve a Pesti Srácokon át, az Origo, a Hír Tv vagy épp a hirado.hu is lehozta azt a fotót, amelyen állításuk szerint Tusk nagyapja látható. Az állítás azonban több sebből is vérzett, Rácz András történész szerint egy egyértelmű és ostoba hamisítványról volt szó, melyet, mint kiderült, pár éve egy lengyel mémoldal, a demotywatory.pl hozott le.

Ezt követően az egyik legnagyobb lengyel napilap, a Fakt csütörtöki száma magyar nyelvű kommentárral a címlapon jelent meg, "Kérjenek bocsánatot Tusktól!" címmel.

A Fidesz színeiben többek között Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője bocsánatkérést követelt a lenácizás miatt két képviselőtársával egyetemben.

A sztori most épp ott tart, hogy Radoslaw Sikorski lengyel néppárti EP-képviselő, volt külügyminiszter nyílt levelet írt Deutschnak, amelyben reagál a magyar EP-küldöttség Donald Tusknak küldött korábbi levelére.

A Népszava által közölt levelében Sikorski azt írja: Tusk nem nácizta le Orbán Viktort, pusztán arra igyekezett rávilágítani, hogy a lengyel és a magyar populisták cinikus politikai játszmákra használják a társadalom megosztottságát.

"Sértőnek tartom, hogy a magyar kormánypárti sajtó Donald Tusk családjának a második világháború idején Gdanskban elszenvedett tragédiáját arra használta, hogy zaklasson egy nagy hazafit és európait. Tényleg emlékeztetni akar minket arra, hogy Magyarország melyik oldalon harcolt a második világháborúban? Tényleg fel kellene tennünk a kérdést, hogy a Fidesz vezetői vagy az önök nagyapái melyik oldalon harcoltak?"

A volt külügyminiszter azt is hozzátette, hogy a Fidesznek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy ne politikai céljai elérésére használja fel a járványt.

"Az én modern konzervatív felfogásomtól távol áll külföldi egyetemek bezárása, a köz- és a kereskedelmi média bekebelezése, gyűlöletkampányok indítása külföldiek és az EU ellen, és a benyalás Vlagyimir Putyinnak. Emiatt és nem Donald Tusk félreértett szavai miatt válnak el az útjaink. Azok közülünk, akik évtizedek óta Magyarország barátainak tekintettük magunkat, most döbbenten állunk és szomorúak vagyunk, de ez az önök választása."

Sikorski azzal zárja sorait: „Sok szerencsét az EU-t gyűlölő nacionalisták társaságában! Remélem, ismét a vesztes oldalon állnak.”

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.