Terroristának nyilvánította pénteken a fehérorosz Állambiztonsági Szolgálat (KGB) Szvjatlana Cihanouszkaja és Paval Latuska ellenzéki vezetőket – számolt be róla az MTI. Az állítólagos terroristákat tartalmazó listára Cihanouszkaja és Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja, egykori oktatási miniszter mellett még több mint egy tucat ember került fel.
A KGB közlése szerint a nyomozati részleg büntetőeljárást indított terrorcselekmények előkészítésének a vádjával a BYPOL nevű szervezet tagjaival szemben a 2021. március 25-én Minszk, illetve Bariszav városokban egy bizonyos V. A. Malejcsuk által megkísérelt merényletekkel összefüggésben. Az Állambiztonsági Szolgálat állítása szerint megállapítást nyert, hogy a szervezet tevékenységével kapcsolatba hozható Cihanouszkaja és Latuska, illetve külföldön tartózkodó további tizenöt fehérorosz állampolgár.
Nem sokkal korábban Szvjatlana Cihanouszkaja egy a lengyel szenátus által rendezett nemzetközi online konferencián még idén megtartandó új fehéroroszországi elnökválasztás kiírására szólított fel. A politikus szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség „egyhangúlag lépjen fel a fehérorosz társadalom védelmében”, valamint azt, hogy az Aljakszandr Lukasenka jelenlegi elnökkel egyűttműködő cégekre minél szélesebb körű szankciókat vessenek ki.
A fehérorosz ügyészség nem sokkal ezután, hétfőn indított nyomozást terrorcselekmény előkészítésének gyanújával Cihanouszkaja ellen, és utasította a KGB-t, hogy szervezze meg a nemzetközi kutatást a volt elnökjelölt és társai után. Andrej Sved főügyész aznap arról számolt be, hogy egyes személyek a múlt héten a főváros és más városok területén robbantásokat és gyújtogatásokat próbáltak meg elkövetni.
Mint ismert, Cihanouszkaja a szomszédos Litvániába menekült az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztás után, és lemondásra szólította fel Aljakszandr Lukasenka elnököt. A 66 éves Lukasenka közel 27 éves elnöksége legnagyobb kihívásával néz szembe, a választás óta, amelyen őt hirdették ki hivatalosan győztesnek a szavazatok 80,1 százalékával, és amelynek az eredményét sem a fehérorosz ellenzék, sem az Európai Unió nem ismeri el.
A választásokat követő tömegtüntetések során számos rendőrségi atrocitás került nyilvánosságra, kínzásokról, gyilkosságokról számolt be a nemzetközi sajtó. Ezt követően idén februárban fehérorosz jogvédőknél és újságíróknál tartottak házkutatásokat a hatóságok Minszkben és más településeken, melyek nyomán az EBESZ nagyon aggasztónak nevezte, ahogy a belarusz hatóságok bánnak az aktivistákkal.
Szintén februárban Kacjarina Andrejavát és Darja Csulcavát, a Belsat varsói székhelyű, Fehéroroszországban sugárzó lengyel televízió két riporterét ítélte a minszki bíróság két év börtönre a közrendet súlyosan sértő cselekmények szervezésének vádjával, ugyancsak jelentős nemzetközi felháborodást kiváltva.
