Átlátszó: Százmilliókat költ a kormány Amerikában

  • narancs.hu
  • 2024. október 23.

Külpol

Valaki 36,6 millió forintot kapott a geopolitikai konferencián elmondott előadásáért. 

A Batthyány Lajos Alapítvány az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. Ebből jutott Fideszhez közel álló szervezeteknek is, így az Alapjogokért Központnak.

Az Átlátszó most arról ír, hogy az alapítványtól kap pénzt a Danube Institute (DI) is, amelyet a kormány hozott létre „a konzervatív és nemzeti értékek és gondolkodás képviseletéért”. A DI konferenciákat szervez és vendégkutatók munkáját támogatja, korábban még itt írtunk róla. A támogatottak között vannak külföldi újságírók, írók, más médiaszereplők.

Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel elkérte a Batthyány alapítványnak azokat a szerződéseit, amelyeket 2022 és 2024 között külföldi vendégoktatókkal kötött, és az ez idő alatt tartott geopolitikai csúcstalálkozókhoz kötődő megállapodásokat. 

Az derült ki ezekből az iratokból, hogy míg 2022-ben a kutató szerződésekre 76,76 millió forintot fordítottak, tavaly 179 milliót, idén pedig 284,6 milliót. A geopolitikai konferenciák előadói az első évben 13,9 millió forintot kaptak fellépésükért, tavaly 10,27 milliót, az idei rendezvényen pedig 44 milliót.

A cikk arról szól, hogy a Danube Institute az Egyesült Államokban épít hálózatot, kapcsolatban áll a Donald Trumpoz kötődő Heritage Foundationnel, közösen szerveznek tanácskozásokat. Az idei őszi rendezvényt Orbán Balázs nyitotta meg. A felszólalók átlagosan 2-400 ezer forintért beszéltek, de volt olyan előadó, aki 36,6 millió forintot kapott. Az nem derült ki, kinek a szavai ilyen drágák, mert a szerződések anonimizáltak.  

A lap újságírója azonban látott olyan idei szerződést, amely kiköti, hogy a megbízott vendégoktató 10 oldalas tanulmányt ír „a magyar migrációs politikáról és annak tanulságairól Texas állam számára” 8400 dollárért, vagyis 3,1 millió forintért. A tanulmány megjelent idén szeptemberben a Danube Institute oldalán. Így kiderül, hogy Melissa Ford Maldonado, a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója a szerző.

Maldonadóról azt írják, hogy Donald Trump elnöksége idején a Fehér Házban dolgozott, az Amerikai Innovációs Hivatalban, majd a Belpolitikai Tanácsnak. A Texas Public Policy Foundation energiapolitikai állásfoglalásai alapján ismert. Tagadja, hogy a klímaváltozásnak köze lenne az emberi tevékenységhez, álláspontja szerint a fosszilis tüzelőanyagokat nem kell visszaszorítani.  A szervezet tagja a 2025 Projekt tanácsadó-testületének, ez Donald Trump második elnökségének programja.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.