Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz parlament alsóházában.
Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azt mondta korábban, az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására. Az orosz külügyminiszter ezzel nem ért egyet. Lavrov emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított, és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban, és úgy vélekedett, hogy ettől ebben az esetben sem zárkózhat el.
Lavrov az MTI tudósítása szerint nem beszélt arról a feltételezésről, hogy a gázvezetékek felrobbantását az Egyesült Államok rendelte meg: ezt Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró állította nemrég publikált cikkében. Az írás szerint a CIA dolgozta ki az Ukrajnát elkerülő gázvezeték felrobbantásának tervét, a robbanóanyagot a haditengerészet búváriskolájának végzősei szerelték fel egy tavaly nyári tengeri hadgyakorlat idején, és a felrobbantásra szeptember 26-án adtak utasítást. Az amerikai újságíró cikkére reagálva a Magyar Nemzetben Bayer Zsolt azt írta, hogy ezt már úgyis mindenki tudta. A Telex is szentelt egy elemző cikket ennek a témának.
A robbantást vizsgálják, eddig annyit árultak el a svéd és dán hatóságok, hogy szabotázsakció történt, és robbanóanyagok maradványait találták meg a sérülések közelében, többet nem mondtak.
Szergej Lavrov az orosz parlamentben arról beszélt, a nyugati politikusok hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ugyanúgy, ahogy annak idején a minszki megállapodások és a végrehajtásuk ügyében.
Az orosz külügyminiszter kifejtette, Oroszország arra törekszik, hogy véget vessen a Nyugat dominanciájának a nemzetközi élet alakításában, ehelyett az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlyára van szükség, az országok szuverén egyenlőségére, igazságosabb, többpólusú világra. Oroszország a többpólusú világrend elérésében számít Kínára, Indiára, és baráti országnak nevezte Brazíliát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Afrikát. Szóba hozta többek között Moldovát is, amellyel jó kapcsolatokra törekszik, de szerinte ez kétirányú utca. A moldovai vezetők oroszellenes retorikájáról beszélt – valószínűleg arra gondolt, Moldovában orosz puccskísérlettől tartanak. Lavrov szerint az ilyen beszédekkel a moldovai vezetés csak a belpolitikai kudarcairól akarja elterelni a figyelmet.
