Az EU-ban Magyarország tart a legkevésbé Kínától

  • narancs.hu
  • 2023. július 27.

Külpol

Egy nemzetközi kutatás szerint az alacsonyabb jövedelmű országok nem tartják a növekvő kínai befolyás jelének a kínai befektetéseket.

Az Ukrajna ellen indított háború ellenére nem Oroszországot, hanem Kínát tekinti legnagyobb fenyegetésnek a legtöbb nyugat-európai ország és az Egyesült Államok – derül ki a Pew Research Center 24 országban, köztük Magyarországon folytatott kutatásából, amit a Telex szemlézett. A felmérés a 24 országban összesen csaknem 31 ezer ember megkérdezésével készült 2023 február 20. és május 22. között.

Az EU-ból 10 országot vizsgáltak meg, ezek közül

Magyarországon volt a legalacsonyabb azok aránya, akik aggasztónak tartják a kínai befolyás növekedését.

Hazánkban 50 százalék, Nyugat-Európában jellemzően kétharmad feletti az arányuk azoknak, akik tartanak Kína növekvő befolyásától.A nyugat-európaihoz hasonlóan magas Kína elutasítottsága Kanadában (79 százalék), és az Egyesült Államokban (83 százalék), és nem meglepő módon Dél-Koreában (77 százalék), valamint Japánban (87 százalék) és Ausztráliában is (87 százalék). Magyarországgal azonos mértékű viszont Izraelben azok aránya, akik fenntartásokkal viszonyulnak Kínához.

Az európai eredményekből is látszik, de a kutatás afrikai országokat érintő része még inkább alátámasztja azt a megállapítást, miszerint Kínától az alacsonyabb jövedelmű országok kevésbé tartanak, nem tekintenek a növekvő kínai befolyás aggasztó jeleként az országaikban megvalósított kínai befektetésekre.

A kutatás arra is kitért, melyik országot tartják az amerikaiak saját szövetségesüknek. A legtöbb válasz szerint ez az Egyesült Királyság, bár a szigetországot így is csak a válaszadók 22 százaléka jelölte meg. Mindössze 6 százalék említette a szomszédos Kanadát, 3 százalék Németországot, 2 százalék Japánt. Egyetlen százalék jelölte meg legszorosabb szövetségesként az EU-t, épp annyian, mint Oroszországot. Igaz, Az EU alacsony arányát némileg árnyalja, hogy a kutatás országra kérdezett rá. Ehhez képest 48 százalék nem is tudott vagy nem akart válaszolni a szövetségesre vonatkozó kérdésre.

A kutaáts Egyesült Államokra fókuszáló részéből – amely 3576 amerikai felnőtt megkérdezésével március 20–26. között készült – az is kiderült, hogy az Oroszországgal való feszült viszony ellenére Kínára nagyobb fenyegetésként tekintenek az amerikaiak. Szerintük ugyanis Kína gazdasági és nemzetbiztonsági értelemben is komoly veszélyt jelent, ugyanez Oroszországot illetően inkább nemzetbiztonsági területen igaz és az is kevésbé, mint Kína esetében.

(Címlapképünkön: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Sanghajban 2018. november 5-én.)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.