Az EU külügyi biztosa szerint komolyan kell venni az orosz atomfenyegetést

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 24.

Külpol

Mivel Putyin nem blöfföl.

A BBC-nek nyilatkozó Josep Borrell szerint az EU-nak komolyan kell vennie Putyin atomfegyverek bevetésével való fenyegetéseit. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a Ukrajnában dúló háború egy „veszélyes pillanathoz” érkezett, utalva ezzel a Moszkva által szerdán bejelentett részleges mozgósításra.

Borrell elmondta, a helyzet azért ad okot aggodalomra, mivel Putyin a harctéren elszenvedett kudarcokra, az ukrán haderő sikeres ellentámadására a legrosszabb módon is reagálhat. A részleges mozgósítást bejelentő beszédében az orosz elnök a hét elején arról is beszélt, hogy szerinte a Nyugat nem akar békét, és nukleáris fegyverekkel zsarolják őket, azonban Oroszországnak különféle pusztító fegyverek állnak a rendelkezésére, és a nép megvédése érdekében minden rendelkezésre álló eszközt fel fognak használni. „Ez nem blöff” – tette hozzá.

Borrell szerint, ha valaki nukleáris fegyverekről beszél, és arról, hogy nem blöfföl, azt komolyan kell venni. Az EU külügyi főképviselője mindemellett hangsúlyozta a diplomáciai megoldás keresésének fontosságát, ami biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Mint megjegyezte, enélkül ugyanis bár véget érhet a háború, ez mégsem jelentene valódi békét, csak újabb háború kirobbanásához vezetne.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.