Az európai közvélemény több uniós támogatást várna a nemzeti reformokhoz

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 12.

Külpol

Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek közel fele gondolja úgy, hogy országában a közigazgatás bonyolult, megterhelő és lassú. 

Az európaiak szerint számos területen, köztük a közegészségügyben és az oktatásban, reformokra lenne szükség, melyekhez az Európai Unió képzettebb köztisztviselők segítségével további támogatást nyújthatna a tagállamoknak – írta az Európai Bizottság a pénteken közzétett Eurobarométer-felmérés eredményére utalva.

Jelentésében az uniós bizottság emlékeztetett: a testület a nemzeti hatóságok kérésére technikai támogatást nyújt ahhoz, hogy megtervezzék, módosítsák, végrehajtsák és felülvizsgálják a helyreállítás és az ellenállóképesség fokozását célzó reformokat.

A távirati iroda közlése szerint a jelentésben az áll, hogy

az európaiak 42 százaléka véli úgy, hogy előnyös a bevált intézkedések tagállamok közötti cseréjének uniós előmozdítása.

A válaszadók 42 százaléka fontosnak nevezte a tagállamoknak nyújtott uniós támogatást az olyan válságok kezelésében, mint a világjárványok, a természeti katasztrófák vagy a különböző természetű konfliktusok. A megkérdezettek 34 százaléka véli úgy, hogy az EU további tudást és szakértelmet biztosíthatna a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, illetve 34 százaléka szerint az EU még több pénzügyi támogatást nyújthatna e reformok végrehajtásához. A válaszadók 31 százaléka továbbá azt válaszolta, hogy az EU segíthetne a tagállami közigazgatásban szerzett készségek és kompetenciák fejlesztésében is.

A felmérés szerint a tagállamok közigazgatásai eredményesebbek és hatékonyabbak is lehetnének, ezzel összefüggésben a megkérdezettek több mint 45 százaléka gondolja úgy, hogy országában a közigazgatás bonyolult, megterhelő és lassú. Az európaiak többsége, 52 százaléka úgy véli, hogy országuk közigazgatásába vetett bizalom növelése érdekében kevésbé bürokratikusnak kellene lennie a döntéshozatalnak és a közpénzek felhasználásának, 44 százalék pedig nagyobb átláthatóságot szeretne. A válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy a tagországok állampolgáraival folytatott párbeszéd, illetve képzettebb köztisztviselők segítenének a közigazgatásba vetett bizalom növelésében.

A válaszadók szerint a közegészségügy (56 százalék) és az oktatás (50 százalék) területén van a legnagyobb szükség reformokra. Tizenegy tagállamban a polgárok több mint 60 százaléka sürgette a közegészségügy reformját - derült ki az uniós felmérésből.

Az Eurobarométer hazai vonatkozásaira a Magyar Távirati Iroda ezúttal nem tért ki. 

Az Európai Bizottság március végén tette közzé a Standard Eurobarométer felmérés 98. (2022–23 téli) kiadásának Magyarországgal foglalkozó nemzeti jelentését. A felmérés főbb megállapításai:

  • Az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya Magyarországon lényegesen csökkent az elmúlt fél évben.
  • Jelenleg a magyaroknak csupán 39 százaléka vélekedik pozitívan az Európai Unióról, ami így 6 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól.
  • A magyarországi válaszadók 42 százaléka semlegesen, 19 százaléka negatívan vélekedik az EU-ról. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.