Az oroszok csapást mértek egy ukrán vasútállomásra, sok az áldozat

Külpol

"Oroszország így készült az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére" – mondta Zelenszkij.

Az orosz hadsereg csapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő csaplinei vasútállomásra, az első információk arról szóltak, hogy 15 ember meghalt, és mintegy 50 pedig megsebesült– közölte videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.

"A mentők dolgoznak, de sajnos, a halottak száma növekedhet. Így élünk minden nap. Oroszország így készült az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére" – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Éjjel szintén videóüzenetben Zelenszkij bejelentette: 22-re nőtt a kelet-ukrajnai vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy a megyében a szinelnikovei járást érő orosz rakétatámadásban életét vesztette egy 11 éves fiú.

Valentin Reznyicsenko Dnyiporpetrovszk megyei kormányzó korábban a Telegram üzenetküldő alkalmazáson már beszámolt arról, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel is a régió több térségét lőtték: a megyeszékhely, Dnyipro környékét H-22-es rakétákkal, Nyikopol és Krivij Rih térségét pedig Grad ás Uragan típusú sorozatvetőkkel. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint Ukrajna területén folytatódnak a légi és rakétacsapások katonai és polgári célpontokra. A mai nap folyamán gyakorlatilag az egész ország területén – kivéve az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet – voltak légiriadók – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

 Orosz részről egyelőre nem kommentálták a támadásról szóló bejelentést.

Az ukrán elnök éjjel megismételte a függetlenség napja alkalmából nem sokkal korábban is hangoztatott véleményét, hogy Kijev erőt merített az Oroszország által indította háborúból, és csapatai tovább küzdenek a szabad Ukrajnáért, amelyben "a megszállóknak (...) nyomuk sem maradhat". "Kétség nem fér hozzá, hogy kiűzzük a behatolókat az országból" – fogalmazott Zelenszkij.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.