Magyar Narancs: Hol tartanak a jogállamisági feltételről szóló tárgyalások, és mi a tárgyalási alap?
Cseh Katalin: Az Európai Unió alapértékei között kiemelt helye van a demokráciának és a jogállamiságnak, ezeket a Lisszaboni Szerződés is rögzíti. Az EU a csatlakozásra váró országoknak pontos kritériumrendszert fogalmaz meg, hogy mi mindent kell teljesíteni, ha uniós tagok akarnak lenni. Ezek között a feltételek között pedig ott vannak az uniós alapértékek, a demokratikus jogállam is. A csatlakozáskor minden ország vállalja, hogy megőrzi ezeket az értékeket. Ezt a kritériumrendszert egyébként épp a mostani bővítési biztos, a fideszes Várhelyi Olivér vezetésével frissítették nem olyan régen. Így tehát az az érdekes helyzet áll fenn, hogy míg Varga Judit államtitkár szerint nem lehet objektíven mérni a jogállamiságot, addig Várhelyi kidolgozott egy kritériumrendszert. Ezt lehetne alkalmazni a tagországok esetében is.
A tárgyalások alapja most Charles Michel, Európai Tanács elnök javaslata. Ez már egy puhább javaslat ahhoz képest, amit az Európai Bizottság eredetileg javasolt. Az eredeti tervezet értelmében ugyanis a Bizottság javasolná azt, hogy egy országot a jogállam megsértése miatt szankcionálni kellene, és ezt a folyamatot csak minősített többséggel tudná megakadályozni az Európai Tanács. A Michel-féle javaslatban viszont a folyamat elindításához lenne szükség a minősített többségre. A politikai alkuk során folyamatosan változnak a javaslatok, de abban biztos vagyok, hogy valamilyen jogállamisági feltétel létrehozásához ragaszkodni fog a Tanács és a Bizottság is. Múlt héten Angela Merkel német kancellár és Michael Roth EU ügyekért felelős miniszter is azt mondta, hogy a tárgyalási csomag része lesz a jogállamiság kérdése. Emellett az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást. Ez azt tartalmazza, hogy az EP csak akkor fogja elfogadni a költségvetést, ha annak része a jogállamisági feltétel.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a kormányokat kell felelősségre vonni, ha jogsértést követnek el. Azt mindenképp el kell kerülni, hogy az állampolgárokat büntessék meg. Ezért dolgozott ki a Momentum európai frakciója, a Megújuló Európa (Renew Europe) egy javaslatot arra, hogy hogyan lehet megmenteni a pénzeket akkor, ha egy ilyen eljárás elindulna.
| ||
MN: Miről szól ez a javaslat?
CSK: A javaslatunk szerint csak azok az országok juthatnának uniós forráshoz, melyek csatlakoznak az Európai Ügyészséghez. Ez azért kézenfekvő, mert szinte már minden tagállam csatlakozott az ügyészséghez. Két olyan ország van, ami nem csatlakozott és nincs is mentessége ez alól a Lisszaboni szerződés alapján, ez pedig Magyarország és Lengyelország.
Az ügyészséghez csatlakozás mellet folyamatosan figyelni kell, hogy az uniós pénzek felhasználása szabályos-e. Ha kiderül, hogy súlyos és rendszerszerű visszaélések vannak egy országban, akkor befagyasztanák a kormányzat által elkölthető pénzeket. Amíg ezek a hiányosságok nem oldódnak meg, addig pedig nem a kormány, hanem a Bizottság döntene az uniós források kiosztásáról.
Most is vannak olyan pénzek, amiket a Bizottság közvetlenül oszt szét, de arra is van példa, hogy a csatlakozásra váró országokban az EU helyi képviselete kezeli a csatlakozási alapokat. Van tehát hasonlóra példa, a szükséges tudás is megvan ehhez az EU-ban, csak tovább kellene fejleszteni ezeket az intézményeket. Azt is javasoljuk, hogy nagyobb legyen az a forrás, amiket az önkormányzatok kaphatnak meg. Az önkormányzatok ugyanis – a jogállam helyzetétől függetlenül – fontos szereplői a demokráciának. Ezek azért lennének jó megoldások, mert a források így eljutának oda, ahol valóban szükség van rájuk, viszont ki lehetne kerülni a korrupt döntéshozókat.
MN: Az EP-ben hogy változott a jogállamisági feltétel szükségességének megítélése?
CSK: Míg 2018-ban az Európai Néppárt (EPP) nagy többsége még ellenezte a jogállamisági feltételek bevezetését, addig az elmúlt két évben ez megváltozott. Már az EPP felszólalóinak többsége is azt mondja, nagyon fontos az, hogy a közös európai értékeinket megvédjük, és ahol ez nem történik meg, azokat az országokat szankcionálni kell. Nagyon érdekes látni, ezt az átalakulást, ami részben azért történt meg, mert a jogállamisági sérelmek egyre súlyosabbak. Az például az egész európai sajtót bejárta, hogy a Momentum gyulai politikusát a fideszes polgármester feljelentésére elvitték a rendőrők egy kritikus komment miatt. Nem csak a jogállami visszaélések súlyosbodtak, de a tét is nagyobb lett Európában. A Next Generation EU (a koronavírus okozta gazdasági válság helyreállítását célzó mentőcsomag) hatalmas összegű. Erre a 750 milliárd euróra pedig a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. A hatékonyság és a rugalmasság miatt viszont kevés bürokrácia mellett fogják elosztani – viszont mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a pénzek tényleg a kontinens gazdaságának újraindítását szolgálják, ne pedig egy jól kiválasztott szűk kört gazdagítsanak.
MN: Nem lehet szétválasztani a korrupciót és a jogállamisági kérdéseket?
CSK: Első körben a pénzügyi visszaélések megszüntetése lenne a legfontosabb. Alapvető fontosságú, hogy az EU-nak rálátása legyen a saját adófizetői pénzekre és ki lehessen szűrni a visszaélésket. Hiszen többnyire az elcsatornázott uniós források biztosítják a jogállamisággal visszaélő rendszerek alapját. Aki visszaélést követ el, azt meg kell büntetni, ezt célozza a mi javaslatunk is. Nem arról van szó, hogy ha egy országban valaki komoly korrupciós ügybe keveredik, akkor az egész országra vetüljön ki az ő tetteinek a súlya. De ha rendszerszintű visszaéléseket lehetővé tevő hálózat épül ki, ha sérülnek annak a feltételei, hogy megfelelő igazságszolgáltatási vizsgálat alá kerülhet bárki – legyen az a miniszterelnök sógora, vagy egy egyszerű vállalkozó – akkor lépni kell. Visszaélések mindig lesznek, az ellen harcolni kell, de ehhez kell egy olyan rendszer, ami képes harcolni a visszaélések ellen és nem ad politikai okokból felmentést bizonyos köröknek.
MN: A héten az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, ami nagyon szigorú feltételeket szab a kormánynak ahhoz, hogy rábólinthasson a költségvetésre. Például nem engedi meg semmiféle jogállamisági feltétel elfogadását. Mi lehet a célja ennek a határozatnak, és milyen hatása lesz a tárgyalásokra?
CSK: Ez a határozat egy beismerő vallomás. Az, hogy Orbán Viktor évek óta ilyen vehemenciával tiltakozik a jogállamiság vizsgálata ellen, azt bizonyítja, hogy nagyon fél attól, hogy ha egy ilyen feltételrendszer életbe lépne, akkor Magyarország az ő rossz kormányzása miatt komoly hátrányt szenvedne el. Minden ország egy tárgyalási csomaggal érkezik a tárgyalásokra, minden országnak vannak céljai, amiket érvényesíteni akar. Van olyan ország, amelyik egy bizonyos területre több pénzt akar, van amelyik kevesebb pénzt fizetne be vagy más elosztási rendszert látna szívesen. Ezek legitim feltételek lehetnek az adott ország lakosainak érdekében. De az nem elfogadható semmilyen mértékben, hogy Magyarország az összes politikai súlyát arra használja fel, hogy Orbán Viktor korrupt rendszerét megvédje a vizsgálatoktól.
| ||
MN: Ez a határozat tartalmazza azt is, hogy le kel zárni a 7-es cikkel szerinti eljárást, és hogy civil szervezetek ne kaphassanak egyáltalán uniós forrásokat. Benne van a pakliban, hogy ezekre hivatkozva a magyar kormány megakassza a tárgyalásokat?
CSK: Azt tartom valószínűnek, hogy ezen a héten nem lesz megállapodás. Nem csak Orbán Viktor miatt, messze vannak az álláspontok egymástól más területen is. Ez az országgyűlési határozat egy hiszti, egy kapálózás és egy blöff. Azt ugyanis nehezen tudom elképzelni, hogy Orbán Viktor azt mondja, ne jöjjenek Magyarországra uniós pénzek. Annál is inkább, mert szerintem ezeket a pénzeket már rég el is költötték fejben. Ha nem születik meg időben a döntés a költségvetésről, akkor a régi elosztási kulcsok alapján még érkezhetnek uniós források Magyarországra. De ahhoz, hogy érdemben és hosszú távon hozzáférjünk ezekhez a pénzekhez, szükség van a költségvetés elfogadására, Orbán Viktor nem blokkolhatja ezt örökké, és nem is fogja. Sok kérdésben nem értenek egyet az uniós országok vezetői, de a jogállamiság védelmét és a korrupció elleni küzdelmet szinte mindenki alapvető fontosságúnak tartja, ezt pedig nehéz lesz megtörnie Orbánnak.
Nagy probléma, és ez Orbánnak is kedvez, hogy semmit nem tudni arról, hogyan zajlik az állam- és kormányfők alkudozása. Nagyban segítené a demokrácia érvényesülését, ha nem lehetne sötét szobákban alkudozni az unió legfontosabb kérdéseiről, hanem vállalni kellene a nyilvánosság felé is a döntéseknek a következményeit minden egyes európai vezetőnek. Az Európai Parlament és a Bizottság is sokkal átláthatóbban működik mint az Európai Tanács, ahol sokszor még a tárgyalási napirendet sem hozzák nyilvánosságra.
MN: Akkor annak nem látja esélyét, hogy Magyarország vagy Lengyelország megvétózza a költségvetést?
CSK: Orbán hátráltatni tudja a tárgyalások előrehaladását, de azt nem tudom elképzelni, hogy a jogállamisági feltétel egyáltalán ne jelenjen meg a végső költségvetésben. Az, hogy ez lesz-e olyan szigorú, amire a Parlament is rá tud bólintani, majd meglátjuk. Viszont azt is látni kell, hogy az európai költségvetési tárgyalásokon túl még rengeteg más eszköz van arra, hogy a jogállamisági feltételrendszert később érvényesítsék. Amíg az Orbán-kormány nem áll le a jogállamisági normák folyamatos megsértésével, ez a kérdés napirenden is marad.
MN: Ezek alapján annak van akkor a legnagyobb valószínűsége, hogy elfogadnak valamit, amit jogállamisági feltételnek neveznek, viszont a gyakorlatban ez nem lesz egy hatékony eszköz a visszaélések megakadályozására.
CSK: Nagyon bízom benne, hogy nem ez lesz. Az az EU gyengeségét mutatná, hogy miután a vezetői végignézték az Orbán-kormány elmúlt tíz évnyi tevékenységét, nem lennének képesek egy olyan mechanizmust kidolgozni, ami érdemben megakadályozza a korrupciót és a jogállam leépítését. Ha az EP számára nem lesznek megfelelők a kondíciók, akkor van esély arra, hogy ne hagyjuk jóvá a költségvetést. Annak elfogadásához ugyanis az összes EP-képviselő több mint felének szavazatára szükség van. Azzal pedig remélem minden képviselőtársam tisztában van, hogy a közös európai értékeink a megvédése – legyen szó az anyagi vagy az elvi értékeinkről – alapvető fontosságú az unió stabilitása és a gazdaságunk újraindítása szempontjából.
MN: Mennyire tud érvényesülni az orbáni kettős beszéd, hogy mást mond itthon, és külföldön? Az EP-ben mennyire vannak tisztában azzal, mi történik Magyarországon?
CSK: Megválasztásunk óta mi próbáltuk aktívan leleplezni ezt a kettős beszédet, és felhívni arra a figyelmet az EP-ben, hogy mi történik valójában Magyarországon. De azt se felejtsük el, hogy az orbáni visszaélések egyre látványosabbak. Az olyan lépések, hogy a nemzeti konzultációban egyértelmű hazugságok hangzanak el az Európai Unióról, hogy ellenzéki aktivistákat visznek el a rendőrök, hogy az önkormányzatok forrásait megvonják szimpla politikai bosszúból, olyan súlyos visszaélések, amik külföldről is látszódnak. Próbálhatják mentegetni a kormányt a magyar diplomaták, de ezek a lépések annyira szembe mennek az uniós alapértékekkel, hogy már nagyon nehéz megmagyarázni.
Viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy nem az EU fogja elhozni Magyarországon a változást. Az uniónak saját értékeit és a saját pénzét kell őrizne, és elérni azt. Magyarországon akkor lesz jogállamiság, ha az Orbán-kormányt leváltjuk 2022-ben.
