Az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta Kabult

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. augusztus 31.

Külpol

Innentől a tálibok ellenőrzik a repteret is.

Fedélzetén katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt - ezt a washingtoni védelmi minisztérium jelentette be hétfőn.

Ez azt jelenti, hogy az amerikai csapatok befejezték a kivonulást,  és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót is.   Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára. Afganisztánban azonban még maradtak amerikai állampolgárok, és őket segítő afgánok is, de a hivatalos közlemény szerint továbbra is segíteni fogják azokat, akik távozni akarnak. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter becslése szerint 100-200 olyan amerikai állampolgárságú civil maradhatott Afganisztánban, aki nem tudta elhagyni az országot, nem tudott eljutni a kabuli repülőtérre az utolsó evakuációs napon, hétfőn sem. Hozzátette, hogy mindent megtesznek az ő kihozataluk érdekében. Az afganisztáni diplomáciai tevékenyéget pedig mostantól a katari fővárosból, Dohából végzik.

Az utolsó repülőgép felszállásával véget ért USA közel 20 éves "missziója", amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött. "Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint 20 ezer sérült" - mondta el Frank McKenzie tábornok.

A gép felszállása után a tálib vezetők az elit Badr egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket. A Twitteren közzétett videók és a Kabulban maradt újságírók beszámolói szerint a tálibok hajnalig a levegőbe lövöldözve ünnepeltek.

Az amerikai hadsereg számoskatonai eszközt hagyott hátra, ezeket használhatatlanná téve: 73 repülőgépet, 70 páncélozott járművet, 27 terepjáró gépkocsit, valamint a kabuli repülőteret az utolsó pillanatig védő C-RAM rakétaelhárító rendszert. Több videó is megjelent, ahogy ezeket a kivonulás után a tálibok veszik tulajdonukba. Bár megjavításukhoz idő és szakértelem kell, egyes szakértők szerint ez nem megoldhatatlan feladat.

Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) közölte hétfőn, hogy az amerikai haderő teljes kivonulásával a kabuli repülőtéren mostantól nincs földi légiirányítás és általában az országban e pillanatban nem létezik légiközlekedési hatóság, ezért amerikai bejegyzésű polgári repülőgépek, pilóták csak az FAA előzetes engedélyével repülhetnek az afgán légtérben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.