Akár bele is bukhat a francia kormány abba, hogy a miniszterelnök a parlament alsóházának jóváhagyása nélkül próbált meg bevezetni egy, az államháztartási hiány csökkentésre szánt költségvetési törvénytervezetet. Ezt a tervezetet aztán a képviselők megkerülésével át is nyomta, mire a Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen bejelentette, hogy szélsőjobboldali pártjával beállnak az ellenzéki baloldali tömb mögé, és megszavazzák a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt.
Michel Barnier miniszterelnök a France2 köztelevíziónak adott interjúban lehetségesnek nevezte a „felelősség reflexét, amely a politikai nézeteltéréseken túlmutat (...) amikor azt mondjuk magunknak, hogy van egy magasabb érdek, a nemzeti érdek.”
Emmanuel Macron a maga részéről azt mondta, hogy nem tud hinni a bizalmatlansági szavazásban. „Az ország érdekei fontosabbak, mint a pártok érdekei” – fogalmazott, és elítélte a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés „elviselhetetlen cinizmusát” és a szocialisták „teljes irányvesztését.”
Michel Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség. Az ellenzéki pártok ezt követően bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen.
A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.
Hétfőn elsőként az ellenzéki Új Népfront nevű baloldali pártszövetség nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője pedig azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.
A bizalmatlansági indítványokról a szavazást szerda este tartja a Nemzetgyűlés, s amennyiben a két nagy ellenzéki csoport együtt szavaz, a jobbközép kormány megbukik.
Azzal, hogy „Macron katasztrofális nyomdokaiba lépett”, Michel Barnier csak kudarcot vallhatott - reagált a miniszterelnöki interjúra kedd este Marine Le Pen. „Barnier bukása előre eldöntött tény” – mondta Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője.
Miközben Franciaország államháztartási hiánya egyre nagyobb méreteket ölt (idén a GDP 6,1 százaléka lehet), a szeptember 5-én kinevezett kormányfő az ellenzék folyamatos kereszttüzébe került, amely elutasítja a 2025-re tervezett megszorításokat.
Nem ez lesz az első baloldali bizalmatlansági indítvány Michel Barnier kormánya ellen, de az első, amelynek megszavazását az RN is kilátásba helyezte, jóllehet Michel Barnier az elmúlt napokban több engedményt is tett Marine Le Pen pártjának: visszavonta az elektromos áramra kivetett adó emelését, csökkentette a külföldiek állami egészségügyi támogatását, visszavonta a vényköteles gyógyszerek állami támogatásának csökkentésére tett javaslatot.
Az RN azonban hétfő délután újabb feltételt szabott a nyugdíjak összegének növelésével kapcsolatban azért cserébe, hogy ne buktassa meg a kormányt. Ezt pedig a miniszterelnök nem fogadta el. Barnier kedd este azt mondta, hogy Marine Le Pen „egyfajta licitálást folytatott.”
A francia kormánytagok kedden arra figyelmeztettek, hogy az országra káosz vár a kormány megbuktatása esetén. „Az országot sodorjuk veszélybe” – mondta Antoine Armand gazdasági miniszter. „Tényleg káoszt akarunk? Olyan gazdasági válságot akarunk, amely a legkiszolgáltatottabbakat sújtja?” - tette fel a kérdést Bruno Retailleau belügyminiszter.
A párizsi tőzsde kedden enyhén emelkedéssel zárt, mivel a befektetők egy költségvetési status quo előnyeire összpontosítottak egy esetleges kormánybukás esetén. Utoljára 1962-ben buktatott meg ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal kormányt. Amennyiben szerdán ez ismét megtörténik, a hosszú tárgyalások után szeptemberben megalakult Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje lesz.
