magyarnarancs.hu: A Momentum szerint komoly mulasztás volt, hogy a magyar kormány magas diplomáciai szinten még nem járt Ukrajnában a háború kitőrése óta. Egy ellenzéki képviselőcsoportnak azonban korlátozott a mandátuma, hogy a magyar érdekeket képviselje. Mi értelme volt Ukrajnába utazniuk ennek fényében?
Bedő Dávid: A magyar kormány kilenc hónapja nem vállalja fel, hogy a magyar emberek képviseletében támogatásáról biztosítsa a szomszédját. Mi erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy a támogatásunkat személyesen kifejezzük, javítsuk a magyarok renoméját. Az is célunk volt, hogy az ukrán vezetés is lássa, a magyar emberek nem egyenlőek a magyar kormánnyal. Az ellenzéki politika is adós volt azzal, hogy a magyar embereknek közvetlen tapasztalás útján bemutassa, milyen helyzet alakult ki Ukrajnában a háború során, valamint milyen a kárpátaljai magyarság helyzete.
magyarnarancs.hu: Ez a hűvös kormányközi viszony nem csak a felszín? Az ukrán kormányzati és állami tárgyalópartnereik napi szinten egyeztethetnek a magyar kormánnyal.
BD: Sajnos nem ez történik. Minden beszélgetésünk során előkerült, hogy csak látszatdiplomáca zajlik, valamint
az ukránoknak az a benyomása, hogy az Orbán-kormány az oroszok érdekei szerint cselekszik.
Ezt érthetetlennek tartják, különösen azzal a történelmi tapasztalattal, amit a magyarok is elszenvedtek az oroszokkal szemben. Számukra komoly sérelem, hogy Orbán Viktor az Európai Tanácsban akadályozza az uniós hitel folyósítását, hogy kritizálják az Oroszországra kivetett szankciókat. Mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, amelyik nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellett, ezen szeretnénk változtatni (az interjú elkészülte után látott napvilágot, hogy a magyar kormány 187 millió eurót ad Ukrajnának az EU-tól függetlenül - a szerk.).
magyarnarancs.hu: A hazai politika főleg a határon túli magyarság helyzete felől ítéli meg az ukrán politikát. Találkoztak az ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel. Jutottak valamilyen konkrét eredményre?
BD: Két ügyet érintettünk: a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, valamint a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét. A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy
bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, amiben kikérik a magyarok véleményét is.
Ennek megkezdték az előkészítését. Hozzáteszem, megoldásnak tartjuk, hogy a lengyel kisebbség jogairól szóló törvény is példa lehet. A turulszobor eltávolítását mindenki sajnálatosnak minősítette, illetve hangsúlyozták, hogy helyi politikai akció volt, és semmi köze a kormánynak vagy a parlamenti pártoknak az esethez. Egyetértés van abban, hogy a munkácsi várban ismét helyet kell biztosítani a magyar honfoglalásnak emléket állító szobornak. Beregszászon már inkább a helyi problémákra nyújtható segítségről tárgyaltunk a polgármesterrel, például a fűtés és az áram hiányáról.
magyarnarancs.hu: A magyarokra is vonatkozó nyelvtörvény módosítása miért telne egy évbe, főleg, ha már létezik kivételes példa a lengyelekre? Mi a feltétele a módosításnak?
BD: Egy nagyobb törvényen dolgoznak, amiben minden kisebbség helyzetét – köztük az oroszokét – is orvosolják. Minden kisebbség helyzetét áttekintik, konzultálnak velük, ezt követően születik csak előterjesztés. Ukrajnában jelenleg 67 olyan iskola van, ahol garantált a magyar nyelvű oktatás legalább alsó tagozaton, de ilyen középiskolai szinten is zajlik. Kárpátaljai magyarok mondták nekünk az út során, hogy a hétköznapokban nem szenvedik meg a nyelvtövényt.
magyarnarancs.hu: A szobor esetén kívül egyébként változott-e a magyar-ukrán együttélés? Befolyásolta-e ezt a nyelvtörvény körüli vita, vagy fordítva: a magyar kormány politikája?
BD: Széles tapasztalatot erről nem állt módunkban gyűjteni, ahhoz túl sok helyre próbáltunk ellátogatni egyetlen hét alatt. Viszont Kijevben is bemutattak nekünk egy tanulmányt, amely szerint
romlott a magyarok megítélése a háború kitörése óta az ukránok körében,
szerintem ez az Orbán-kormány tevékenysége miatt történt. A hétköznapi valósághoz közelebb áll, ahogy a beregszászi polgármester mondta nekünk, hogy az ukránoknak és a magyaroknak kölcsönösen kell gesztusokat gyakorolnia egymás felé, ezért ott nincsenek is feszültségek. Ebből is arra következtetünk, hogy nem általában a magyarokkal van problémája az ukránoknak.
magyarnarancs.hu: Kértek-e valamit az ukrán politikusok önöktől?
BD: Nem volt ilyen, de azt önként vállaltuk, hogy segítjük előmozdítani Ukrajna támogatását. Ez jelenti az orosz agresszió elítélését is, erről parlamenti határozatot terjesztettünk elő. Szeretnénk tetemre hívni a kormányt, ugyanis az Európa Tanácsban ők is elfogadták azt a szöveget, ami elítélte az orosz agressziót. Ezen felül megkezdtük a közvetlen segélyezés előkészítését is. Ukrajna a háborús pusztítás miatt komoly fűtési és áramellátási gondokkal küzd a tél előtt, az ország 80 százalékában nincs állandó áramszolgáltatás, ebben is szeretne a Momentum segíteni.
magyarnarancs.hu: A bombázott Kijevben, valamint a civilek ellen elkövetett tömeges gyilkosságokról ismertté vált Bucsában is jártak. Személyesen hogyan érintették a látottak?
BD: Míg Kárpátalján főleg az energiaellátás a gond, de relatív normális életet tudnak élni, Lembergben már komoly katonai jelenlét van, a lakosságot érő korlátozásokkal. Beszédes, hogy
mindenhol, ahol jártunk, kifejezetten hideg volt az épületekben, illetve hogy nincs közvilágítás, nyomasztó a sötétség.
Kijevben naponta többször felharsannak a légvédelmi szirénák, hajnaltól estig. Sosem jártam még háborús övezetben, ezért kifejezetten aggasztónak tűnt, hogy pár száz méterre tőlünk Kijevben rakéták csapódtak be. Mégis, a helyiek hozzászoktak ehhez az élethez, fásult unalommal töltötték az idejüket az óvóhelyeken, amíg tartott a légvédelmi riasztás. Különös, de négy nap után mi is ezt vettük észre magunkon. Mindez persze elmúlik, mikor megtudtuk, hogy pár száz méterre többen meghaltak a egy rakéta miatt. Bucsa és Irpiny viszont a legsúlyosabb háborús pusztítás helyszíne. Szétlőtt lakóházak, kiégett autók jellemzik a környéket, ahol a hétköznapi élet megszűnt.
(Címlapképünkön: A Momentum delegációja Beregszászon a város polgármesterével és alpolgármesterével. Forrás: Bedő Dávid Facebook)
