Rohingya menekültek egy csoportja több mint 150 milliárd dollár kártérítésre perli a Facebook közösségi oldal üzemeltetőjét, mert szerintük nem fordított elég figyelmet a gyűlöletre felbujtó olyan bejegyzések törlésére, amelyek hatására erőszakot szenvedtek el a mianmari hadseregtől és támogatóitól, sőt, a közösségi média működési módja szerintük még meg is sokszorozta e bejegyzések számát.
A mianmari-bangladesi határhoz közel élő muszlim rohingyák ellen a mianmari hadsereg 2017-ben indított „tisztogató műveleteket”, a rohingya radikális szervezetek állítólagos erőszakos akcióira válaszul. Az akció hónapokig tartott, egy 2018-as becslés szerint mintegy 24 ezer embert gyilkoltak le, és több mint 750 ezer ember menekült el Bangladesbe, az ENSZ népirtásnak minősítette a történteket.
A Facebook népirtásban játszott felelősségét azóta többen is pedzegették, ugyanis a mianmari etnikai tisztogatások fő médiája a közösségi oldal volt: a rohingyák ellen a Facebookon tüzelték fel az embereket egy olyan országban, ahol az internet és az okostelefon is viszonylag új jelenségnek számított (a Facebook 2011-ben jelent meg Mianmarban), a közösségi oldalakon horrorba illő videók, képek jelentek meg csoportosan felakasztott gyerekekről, megerőszakolt nőkről, agyonvert férfiakról, menekültek tömegeiről.
2019-ben a Facebook egyik alapítója és volt részvényese is arról beszélt, hogy az oldalon gyakorlatilag akadálytalanul terjedtek a rohingyák elleni erőszakra felszólító üzenetek, melyek hozzájárultak az etnikai tisztogatáshoz, az ENSZ emberi jogi szakértői pedig 2018-ban jutottak arra a megállapításra, hogy a Facebooknak igenis volt szerepe az erőszak terjedésében.
Rohingya menekültek egy csoportjának ügyvédei hétfőn Kaliforniában nyújtották be a keresetet, és ebben azt állítják, hogy mianmari megjelenésével a Facebook hozzájárult a gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás és az erőszakra felbujtás elharapódzásához, végsősoron a 2017-ben elkezdődött rohingya népirtáshoz, több mint 10 ezer rohingja meggyilkolásához, több mint 150 ezer bántalmazásához és ahhoz, hogy a muszlim vallású kisebbségből több mint egymillió embernek el kellett menekülnie a buddhista többségű dél-ázsiai országból.
A perkereset szerint a Facebook nem sokat törődött azzal, hogy figyelmeztesse a lakosokat az online félretájékoztatás és a hamis hírek veszélyére, pedig a mianmari hadsereg előszeretettel használta ezt az eszközt a rohingyák üldözésében. Ezen túlmenően pedig a Facebook üzemeltetője nem ismerte a helyi belpolitikai, társadalmi helyzetet, és nem alkalmazott elégséges számú, a helyi nyelveket ismerő moderátort arra, hogy töröljék a gyűlöletre szító bejegyzéseket. (Sőt, a Facebook algoritmusa még díjazza is a megosztó, sok elérést produkáló posztokat, tartalmuktól függetlenül.)
A keresetet a csoport minden olyan rohingya nevében nyújtotta be, aki túlélte a mianmari erőszakos cselekményeket, vagy van olyan rokona, aki áldozatul esett az erőszaknak.
Nagy-britanniai ügyvédek is jelezték, hogy szándékukban áll hasonló per indítása - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.
A Facebook üzemeltetője, új nevén a Meta Platforms, egyelőre nem reagált a hírre.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
