A Facebook szabályozási és adóztatási kérdései

A mindenható algoritmus

Külpol

A magyar kormány újabban a tech cégek ellen lépne fel, de a Facebookot ettől függetlenül világszerte próbálják méretre vágni.

„A konfliktus következő horizontja a nagy tech cégek, a »kibernetikai-ipari komplexum« ellenzése lesz” – jelölte ki a magyar kormány legközelebbi ellenségét a „jobboldali ideológusként” emlegetett Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója egy februári interjújában. A kormány évek óta lebegteti a legnagyobb közösségi oldal, a Facebook szabályozását (erről bővebben lásd korábbi cikkünket: Véleményelhárítás, Magyar Narancs, 2020. október 1.), Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb tavaszra ígérte a vonatkozó javaslat benyújtását. Február közepén aztán sikertörténetként tálalta, hogy reklámadó címen a cég befizetett 3,8 milliárd forintot a központi költségvetésbe.

Bár a magyar kormány ezt is egyfajta szabadságharcként próbálja beállítani, a probléma világszintű, és egyre több helyen buknak ki a Facebook szervezeti felépítéséből, üzleti modelljéből és problémakezelési stratégiáiból eredő ellentmondások, és egyre több országban teszik fel a kérdést, hogyan lehetne megregulázni az oldalt, amely egyes radikálisabb vélemények szerint tulajdonképpen már-már a világunkat veszélyezteti.

Szemfényvesztés

A kritikákat a Facebook rendre azzal szokta elhárítani, hogy „csak egy platformot” működtet, amely biztosítja a szólásszabadságot mindenkinek, és nincs befolyása az ott megjelenő tartalmakra. Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy mind a politikai, mind a gazdasági súlya óriási, és gyakorlatilag kontrollálatlan. Jelen formájában a Facebook amellett, hogy véleménybuborékokat hoz létre, kimondottan ösztönzi a vélemények radikalizálódását, és végső soron a társadalmat is szétszakítja – a szabályozási kérdést így sokan a liberális demokrácia túlélése zálogaként értelmezik.

Igaz, nem azon az alapon, ahogyan a jobboldal gondolja. A jobboldal – és a magyar kormány – állítása szerint ugyanis az Fb-n „balliberális” túlsúly, illetve liberális véleménydominancia érvényesül, a Facebook diszkriminálja és eltünteti a konzervatív véleményeket. Valójában egyáltalán nem erről van szó: az egyik fő probléma éppen a nagyon is laza moderálás, és az, hogy az oldal az extremitások felé tol – „mindenható algoritmusa” éppen az éles és sok reakciót kiváltó, ellentmondásos posztokat díjazza, bármi legyen is a tartalmuk.

A moderálás alapból titkos folyamatáról szóló, mégis nyilvánosságra került beszámolók szerint az oldal gyakorlatilag szándékosan hagy figyelmen kívül számos, a kontextusában gyűlöletkeltőnek számító posztot – a saját szabályai szerint ugyanis az egyes tartalmakat önmagukban kell értékelni. A moderálási szabályok meglehetősen képlékenyek, egyes nagy forgalmat generáló oldalak pedig külön védettséget is élveznek. Egy távozó dolgozó tavaly szeptemberi beszámolójában arra világított rá, hogy az oldal a kamuprofilokkal világszerte zajló politikai befolyásolási kísérleteket is ad hoc módon kezeli, sokszor csak tűzoltást végez, és többségében csak a potenciális PR-katasztrófákra koncentrál, vagy azokkal az esetekkel foglalkozik érdemben, amelyekből botrány lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.