Bombák helyett katonák - Változó magyar misszió Afganisztánban

  • Wagner Péter
  • 2006. július 6.

Külpol

A kormány a múlt héten úgy döntött, Magyarország létrehoz és két évig működtet egy önálló tartományi helyreállítási csapatot az észak-afganisztáni Baglan tartományban.
A kormány a múlt héten úgy döntött, Magyarország létrehoz és két évig működtet egy önálló tartományi helyreállítási csapatot az észak-afganisztáni Baglan tartományban.

Az Afganisztánt hét éven át uraló Talibán tavasz óta egyre aktívabb. A megdöntött rendszer hívei teljesen sosem tűntek el az elmúlt öt évben, ám támadásaik kimerültek egy-egy biciklire szerelt pokolgép felrobbantásában, merénylet-kísérletekben. Dél-Afganisztánban, a mozgalom szülőhazájában ennél többre is képesek voltak, a központi hatalom jelenlétének híján gyakorlatilag szabadon garázdálkodhattak. Elüldözték a külföldi segélyszervezeteket, meggyilkolták azokat a tanárokat, akik állami iskolákban mertek tanítani, és elrettentették a lányokat az oktatástól.

A demokratikus afgán kormány támogatására létrehozott ENSZ-felhatalmazású erő, az ISAF feladata a demokratizálódási folyamat és a biztonság megszilárdításának segítése. Először csak Kabulban és környékén tevékenykedett, később a tálib jelenléttől mentes Észak-, majd Nyugat-Afganisztán felé terjeszkedett. A katonák járőröznek, kórházakat működtetnek, segítik a helyi rendőrség és a hadsereg kiképzését. Ahol megjelentek, ott az egykori hadurak, kiskirályok gyorsan felhagytak a lakosság sanyargatásával, és együttműködést színlelve inkább olyan tevékenységekbe fektették energiájukat, mint a kábítószer-kereskedelem.

Dél felé

A múlt év végén az ISAF úgy döntött, szerencsét próbál Dél-Afganisztánban is, ahol az elmúlt években sem a központi kormány, sem a külön tevékenykedő amerikaiak nem tudtak jelentős eredményeket elérni. Ezen a vidéken a Talibán bukása óta külön háború folyik Tartós szabadság hadművelet néven. A többnemzetiségű haderő amerikai vezetéssel az al-Káida helyi elemeit üldözi. Ha arról hallunk, hogy külföldi katonák szétlőttek egy esküvői menetet vagy vadászgépek véletlenül lebombáztak egy falut - az itt történt. A főként amerikai erők által elkövetett túlkapások, az agresszív fellépés miatt kevés eredmény született eddig errefelé.

2006. július 31-én Dél-Afganisztánban a "Tartós szabadság" helyén hivatalosan is megkezdi működését az ISAF. Több mint 6000 - kanadai, holland és brit - katonát küldenek ide. Az ISAF katonái beköltöznek a városokba, bemennek a falvakba, a törzsek elöljáróival barátkoznak. Egy átlagos déli tartományban eddig 200-300 amerikai katona állomásozott, általában a helyi fővárosban, egy jól megerősített bunkerben töltve minden idejüket. Most 1500-2000 katona érkezik.

Épp ez ingerelte fel a tálib talpasokat. Az elmúlt években nyugodtan élhették életüket, anélkül, hogy tartaniuk kellett volna a külföldi katonáktól. Most hetente találkoz-nak a nemzetközi erők járőreivel, így szinte természetes - tartja a közvélekedés az ISAF-nél -, hogy fegyvert ragadnak. Az elkövetkező időkben az erőszak nőni fog Dél-Afganisztánban, ám ez nem feltétlenül a tálibok megerősödését jelzi, hanem azt, hogy az ISAF a korábbihoz képest jóval robusztusabb jelenlétével beleköp a tálibok levesébe.

Nagy nap lesz Baglanban

Hogy jön mindehhez a múlt heti magyar kormánydöntés? A holland kormány - óriási viták után - úgy döntött, hogy kivonja a békés Észak-Afganisztánból mintegy 100 katonáját, és bevállalja élete egyik legveszélyesebb küldetését a déli Uruzgán tartományban, Omár molla szülőhelyén. Hága pénzt nem kímélve bevet mindent, hat F-16-os vadászbombázó és nyolc szupermodern Apache harci helikopter, számos légi szállító jármű és a különleges erők egységei fogják támogatni a már települő 1200 katonát. Magyarország az általuk októberben elhagyandó Baglan tartományba küldi honvédeit.

Jelenleg úgy 170 magyar katona teljesít szolgálatot Afganisztánban. Legnagyobb részük, 120 fő - egy lövészszázad - Kabulban végez járőrözési feladatokat, mellettük orvosok, ápolók és törzstisztek is vannak elszórva Kabulban, Kunduzban és Herátban. Baglan tartományban 100-120 katona és néhány civil lesz jelen, de hogy kint marad-e az egyéb helyeken szol-gálatot teljesítő kontingens, az kérdéses. Az új misszió tervezett költségvetése a 2007-es évben 4-5 milliárd forint lesz, pont annyi, amenynyit idáig a HM a 170 katona állomásoztatására fordított. Logikus-nak tűnne, hogy a nagyobb veszélylyel és presztízzsel járó küldetésért cserébe a NATO beleegyezzen az összlétszám csökkentésébe.

A tartományi helyreállítási csapat (angol rövidítése: PRT) működtetése ugyanis jóval többe kerül, mint egy méretében hasonló lövészszázadé. Az utóbbi tisztán katonai szervezet, szinte fix költségekkel, az előbbiben a katonák civil szakemberekkel, külügyessel, fejlesztési szakértővel dolgoznak. A járőrözés mellett fejlesztésekkel, helyreállítással is foglalkoznak; a missziót teljes egészében Magyarországnak kell finanszíroznia. Hollandia évente több mint egymillió eurót költött erre.

Baglan afgán viszonylatban nem a legveszélyesebb hely. A Talibán vagy az al-Káida errefelé sohasem volt erős. Nagyobb veszélyt jelentenek a hadurak, hiszen itt vezet az ország egyik fő közlekedési útvonala Közép-Ázsia felé, így az Európába tartó drog egy része is errefelé veszi az irányt. A térség etnikailag, vallásilag vegyes, az egyes helyi közösségek kényes belső egyensúlyát egy egyébként jó szándékú fejlesztési projekt, egy tisztviselő túlzott barátsága is felboríthatja. A járőröző holland katonákat ritkán érte támadás az elmúlt két évben, és egyik sem járt halálos áldozatokkal.

A magyarok már megkezdték az áttelepülést Kabulból Pul-i Kumriba, a tartományi fővárosba. A bázis átvétele és a holland zászló levonása október elsején esedékes, az első hazai PRT pedig 2007 áprilisában kezdi működését. Nem túl feszített menetrend. Most már csak rajtunk múlik, hogy megbújunk-e a középszerűség tengerében, vagy a NATO-n belül is sikert kovácsolunk a lehetőségeinkből. Mindkettőre képesek vagyunk.

Neked ajánljuk