Az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás keretében a kohéziós alapokból 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolta szeptemberben, és ugyanez volt az álláspontja novemberben is. Azóta több olyan jogszabályt is alkotott a magyar Országgyűlés, amivel meg akart felelni a brüsszeli elvárásoknak. Emiatt kérték az uniós tagállamok pénzügyminiszterei az Európai Bizottságtól, frissítse – vagyis gondolja át – javaslatát.
A HVG EUrologus rovata szerint a pénzügyminiszterek úgy látták, az Európai Bizottság nem értékeli kellőképpen Magyarország erőfeszítéseit.
Az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn azonban pénteken délután levelet írt a tagállami nagyköveteknek – ez eljutott az EUrologushoz is –, arról, hogy a bizottság fenntartja korábbi megállapításait.
A biztos szerint tisztában vannak a november 19-i határidő után született magyar döntésekkel, de nincsenek meggyőződve arról, hogy olyan jogszabályokat alkotott a magyar Országgyűlés, amelyek teljes mértékben végrehajtják a korrekciós intézkedéseket.
Johannes Hahn levele szerint továbbra is fennáll az uniós költségvetést érintő kockázat, és a 7,5 milliárd euró befagyasztását e kockázattal kalkulálva számolták ki, és megfelelő mértékű elvonásnak tartják most is.
A tagállamoknak kell végül dönteniük, mekkora legyen a pénzbefagyasztás mértéke, már ha változtatni akarnak a javaslaton. Az EUrologus szerint a konfrontatív politika, az Európai Unió hibáztatása miatt ebben az ügyben sem sok jóra számíthat az EU részéről Magyarország.
A HVG listázza, mely ügyekben fenyegeti Magyarország vétóval a döntést, és melyeket blokkol: ilyen például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsön, a kilencedik szankciós csomag, Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálása.
Az EUrologus és az Euronews is úgy értesült, a jövő héten az Ukrajnának szánt hitel ügyében új uniós javaslat készül, 26 tagállam részvételével – Magyarország nélkül – megoldva Ukrajna hitelezését.
