Čaputová, az ellenzéki liberális pártok és Šefčovič, a Fico-féle kormánypárt jelöltje kapta a legtöbb voksot a szlovák elnökválasztáson

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. március 17.

Külpol

Március 30-án tartanak második választási kört.

Az ötödik közvetlen szlovák elnökválasztás első körét a nem hivatalos végeredmények – a jegyzőkönyvek 95 százalékot meghaladó feldolgozottsága – szerint jelentős előnnyel Zuzana Čaputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyerte, a voksolók 40,24 százaléka adta rá  szavazatát. Čaputová a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb voksot szerzett Maroš Šefčovičcsal együtt került az államfőválasztás második körébe, akire a választók 18,73 százaléka szavazott – írja az MTI.

Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási kört tartanak, ahová a két legtöbb voksot megszerzett jelölt jut.

Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter, akit ugyancsak esélyesnek tartottak a továbbjutásra, az érvényes szavazatok 14,4 százalékával a harmadik helyen végzett.

Az érvényes szavazatok 10,53 százalékával a negyedik helyen végzett Marián Kotleba, a karakteresen EU- ás NATO-kritikus, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk – Néppárt elnöke és államfőjelöltje. A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Mikloško a voksok 5,66 százalékát kapta meg.

Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,23 százalékát szerezte. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.

A választáson országszerte csaknem 5940 választóhelyiségben közel kétmillióan adták le voksukat a 4,45 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár közül a 13 államfőjelölt valamelyikére. Az államfőválasztás részvételi aránya enyhén meghaladta az utolsó három voksolás átlagát, 48,42 százalékos volt.

Az államfőválasztás hivatalos végeredményét vasárnap délben jelenti be a központi választási bizottság.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.