Cyber hírek

  • 2004. november 18.

Külpol

Cenzúrázzák a mangát Az egyik népszerû japán képregény kiadója bejelentette: kivágja a füzet legutóbbi számából azokat a részeket, melyek a japánok nankingi brutalitását ábrázolják a kínaiak ellen - adta hírül a Múlt-Kor történelmi portál. A hetente kétmillió példányban fogyó Young Jump mangafüzet szeptemberben beszüntette Kuni ga Moeru (Az égõ város) címû sorozatának közlését, miután tiltakozó telefonhívások és e-mailek áradata érkezett a kiadóba az utolsó résszel kapcsolatban.
A képregényújság kiadója, a Shueisha sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a füzetben japán katonák láthatók, amint a kínai város 1937-es ostroma során a foglyokat szuronnyal végzik ki, a nõket megerõszakolják, a védtelen polgári személyeket pedig lefejezik. A Japánban rendkívül népszerû mangafüzetek történetében még nem volt példa efféle cenzúrára, jóllehet a stílus egyes válfajai éppen brutalitásukról híresek. Az égõ város egy közhivatalnokról szól, aki az 1930-as évek zavaros viszonyai közepette próbál boldogulni. Alkotója, az elismert mangamûvész, Hiroshi Motomiya egy ismert, korabeli fényképet is felhasznált a történet megalkotásakor. A japán revizionisták körében ugyanakkor általános vélemény, hogy az "úgynevezett nankingi incidens" meg sem történt: Japán egyik legismertebb írója, Shintaro Ishihara - aki egyben képviselõ is - a Playboy magazin 1990. októberi számában azt állította, hogy a nankingi mészárlást a kínaiak találták ki, s az teljes egészében hazugság. A kínai becslések összesen 300 000 és 400 000 közé teszik az áldozatok számát. Néhány évvel ezelõtt Iris Chang kínai-amerikai írónõ The Rape of Nanking (Nanking meggyalázása) címû regényének japán kiadója a fenyegetések hatására elállt a mû publikálásától. Az eseménynek szomorú aktualitást ad, hogy a súlyos depresszióval küzdõ Chang néhány nappal ezelõtt, 36 évesen öngyilkos lett (lásd még 8. oldal).

Sorry, Everybody A netre feltöltött fényképes üzenetek formájában, arcukat vállalva kérnek elnézést a világtól a Bush választási gyõzelmével elégedetlen amerikaiak a sorryeverybody.com honlapon. "Néhányunk - remélhetõleg minél többen - próbáljuk megérteni és felfogni azt a hatást, amelyet a nemrégiben lezajlott elnökválasztás gyakorol majd a világra" - írják a szájt névtelenségbe burkolózó készítõi. "Miközben úgynevezett vezetõink megkettõzik erõfeszítéseiket, hogy átverjék önöket, kérjük, ne feledjék, hogy néhányunk - remélhetõleg minél többen - igazán, igazán sajnáljuk. És ezt ki is mondjuk, még azok nevében is, akik nem teszik." A beküldött képek tanúsága szerint az amerikaiak azonban nemcsak sajnálják az eredményt, de vannak, akik egyenesen bosszútól tartanak. Egy szakállas úr, aki szomorkásan tekint a kamerába, azt üzeni: "Igazán sajnálom. Mindent megtettem, amit tudtam." Míg fiatalabb, szemüveges társa büszkén hirdeti, hogy "44 százalékunk még mindig utálja Busht". Egy hölgy viszont könyörgõre fogja: "Megpróbáltam! Elnézést! Kééééérem, ne bombázzák le Travis megyét Texasban!" A legutóbbi, 2000-es amerikai elnökválasztás után nagy sikert aratott az ididnotvoteforthatsonofabitch.com (én nem arra a kurafira szavaztam) honlap is.

Mars-ûrhajó A Boeing és a Northrop Grumman együttmûködési szerzõdést írt alá, mely szerint közösen szállnak versenybe a NASA új ûrjármûvének, a Crew Exploration Vehicle-nek (CEV) az építéséért. A NASA jövõre írja ki a kétmilliárd dolláros tendert az ûrsiklók leváltására alkalmas jármûrõl. A tervet Bush amerikai elnök hirdette meg az idei év elején. A CEV-et, mely az Apollo-küldetések bevált koncepciójára épül, több fázisban fogják megépíteni. Az elsõ fázisban a Föld körül keringeni képes jármûvet építenek. Késõbb kiterjesztik a projektet a Holdig, majd talán a Marsig is. A NASA az elsõ teszteket 2008-ra, az ember nélküli repüléseket 2011-re, az elsõ küldetést pedig 2014-re teszi. A két cég szövetségével nem maradt túl nagy tér a versenyre, tekintve, hogy rajtuk kívül már csak a Lockheed Martin jöhet számításba. A Boeingnek minden más cégnél több tapasztalata van ember vezette ûrjármûvek építésében, õk fejlesztették ki ugyanis az Apollókat, az ûrsiklókat és a Nemzetközi Ûrállomás amerikai moduljainak nagy részét is.

Mágneses vihar Hét kilométernyit veszített magasságából a Nemzetközi Ûrállomás a múlt héten kialakult mágneses vihar miatt. Valerij Lingyin, a Moszkva melletti orosz repülésirányító központ szóvivõje szerint az egy hete tartó jelenség következtében a szokásosnál gyorsabban csökken a Nemzetközi Ûrállomás magassága. A heves mágneses vihar következtében a Föld atmoszférája "megduzzad", a felsõ légritka rétegek, ahol az ûrállomás is kering, összetömörülnek. Ennek következtében az ISS gyorsabban veszít magasságából, a szokásos száz-százötven méter helyett háromszáz métert naponta. A mágneses viharokat a napkitörések indítják el. A Napon lévõ erõs mágneses terek felszín feletti struktúrájában bekövetkezõ robbanásszerû változások energiája részecskéket indít útnak, amelyek elérik a Földet.

MORZE

Húszmilliárd informatikára A jövõ évi költségvetésben informatikai programokra szánt összegbõl kiépítik a közintézmények szélessávú internetelérését, négyezer eMagyarország pontot hoznak létre, felépítik a Jövõ Házát, illetve létrehozzák a Nemzeti Digitális Adattárat és a Nemzeti Audiovizuális Archívumot.

Hamis OTP-weboldal Hamis e-mailekre és weboldalra figyelmeztette péntek délelõtt az OTP Bank azon ügyfeleit, akik OTP direkt szerzõdéssel rendelkeznek. Ez az elsõ itthoni próbálkozás az online bankok ügyfeleinek kizsebelésére.

Védett az Excel A Microsoft 1985-ben mutatta be az adatbázis-kezelõ Excelt, de a védjegyet csak idén regisztrálta. Iparági szakértõk szerint elképzelhetõ, hogy a szoftvergyártó támadást indít a hasonló vagy megtévesztõ nevû termékeket gyártó cégek ellen.

Elektronikus ügyintézés Hivatali sorban állás helyett az interneten intézhetik el ügyeiket a ferencvárosiak. Az új technológia többek között a parkolási engedély igénylését, az építmény- és telekadó bevallását, az adóegyenleg ellenõrzését, a gépkocsi kijelentését, a nullás igazolás igénylését egyszerûsíti le.

Nagy Testvér Díj Csütörtökön indult a www.nagytestverdij.hu honlapon a közönségszavazás arról, hogy idén melyik cég, magánszemély vagy állami szervezet sértette meg leginkább a magánszféránkat. A jelöltek között szerepel Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is.

Hold-szonda Hétfõ éjjel érkezett arra a pontra a SMART-1 nevû európai Hold-szonda, ahonnan már erõsebben vonzza a Hold gravitációs ereje, mint a Földé. Innentõl spirálvonalban egyre közelebb és közelebb manõverezik a Holdhoz, míg pályára nem áll.

Biocsip Az évente odaítélt német Jövõ Díj idei elismertjei olyan körömnyi méretû biocsipet fejlesztettek ki, amely képes a vizsgált minta oldatából különbözõ molekulákat megkötni. Ennek során a DNS építõköveit vagy speciális fehérjéket ismerhetnek fel pillanatok alatt, például helyszíni vérvizsgálat során.

Figyelmébe ajánljuk