Csütörtök reggel ismét a magyar jogállamiságról vitáztak az Európai Parlamentben. A téma a felhatalmazási törvény elfogadása miatt került ismét napirendre. A nemzetközileg is sokat kritizált törvény formálisan is megszünteti az Országgyűlés kontrollját a kormány felett, amely így a járványhelyzetre hivatkozva szinte bármiben hozhat rendeletet vagy akár törvényeket is felfüggeszthet, ráadásul a törvényből nem derül ki, ez a korlátlan felhatalmazás meddig tart.
„Ezekben a nehéz időkben az Európai Bizottság (EB) szolidáris az európai állampolgárokkal és támogatja a tagállamokat. Mindent meg kell tennünk, hogy minél több embert megmentsünk” – kezdte beszédét Vera Jourová, az EB alelnöke a magyar jogállamiságról szóló vitán az Európai Parlamentben (EP).
Hozzátette, az országok válságra adott válaszának tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük. Nem szabad, hogy az intézkedések korlátlan ideig érvényben maradjanak, ahogy a fékek és ellensúlyok rendszerét nem lehet semmisnek venni, és ugyanez vonatkozik az uniós jogra is.
Éppen ezért az EB folyamatosan monitorozza a magyar helyzetet, ugyanis nem lehet tudni, hogy Magyarországon meddig tart a veszélyhelyzet. Jourová szerint a korlátozásokon is rajta kell tartani a szemüket, figyelni kell, hogy megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.
Jourová arról is beszélt, hogy még nem zárult le a 2021-2027-es költségvetés tervezése, és még mindig napirenden van a javaslat,
hogy ha egy tagállam súlyosan és rendszerszinten megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit, akkor felfüggesszék az oda irányuló uniós támogatásokat.
„Magyarország esete aggodalomra ad okot. Szélesebb körben alkalmazzák a szabályokat, és nincs időkorlát” – hangsúlyozta, majd hozzátette, az Európai Unió közelről figyeli a média szerepét Magyarországon. Szerinte fontos a dezinformáció megfékezése, viszont ez nem azt jelenti, hogy a szólás szabadságot korlátozzák. „Fair és demokratikus vitát kell folytatni erről” – mondta, leszögezve, Magyarországon egyre csak romlik a helyzet a médiában. „Szabadságot kell adni az újságíróknak. Az a munkájuk, hogy minket, politikusokat elszámoltassanak a tetteinkért” – tette hozzá.
Hozzáfűzte, a magyar emberek szeretnének minél hamarabb visszatérni a normális életükhöz, viszont jelenleg nem tudjuk, hogy a veszélyhelyzet mikor ér véget Magyarországon, ezért várja, hogy az EP minél hamarabb gyakorolni tudja az ellenőrzési jogát.
A magyar kormányt végül senki nem képviselte a vitán, amelyet sok képviselő amúgy az otthonából, online követett. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök nem ment el a vitára arra hivatkozva, hogy jelenleg a koronavírus-járvány elleni védekezéssel van elfoglalva. Maga helyett Varga Judit igazságügyi minisztert delegálta volna, viszont az EP szabályai nem teszik lehetővé, hogy a kormány nevében egy miniszter szólaljon fel.
Az EP nem engedi, hogy Varga Judit szólaljon fel Orbán helyett a Magyarországról szóló vitán
Vagy Orbán, vagy senki. Az Európai Parlament szabályai nem engedik egy, hogy egy tagállamot az állam- vagy kormányfőn kívül más képviseljen a plenáris ülés vitáin, ezért úgy tűnik, hogy Varga Judit igazságügyminiszter sem szólalhat fel a magyar felhatalmazási törvényről szóló holnap reggeli vitán - írja a hvg.hu az EP szóvivőjére hivatkozva.
