Elon Musk náci karlendítésre emlékeztető gesztussal ünnepelt Trump beiktatási buliján

  • narancs.hu
  • 2025. január 21.

Külpol

Annyira lelkes volt, hogy két irányba is megismételte a mozdulatot.

Heves vitát robbantot ki a közösségi médiában Elon Musk szereplése Donald Trump hétfői beiktatási buliján, ahol a techmilliárdos annyire belelkesedett, hogy színpadra lépve kétszer is náci karlendítésre emlékeztető mozdulattal köszöntötte az elnök híveit.

„Csak köszönetet szeretnék mondani, hogy ez megvalósult” – mondta a washingtoni Capital One Arénában Trump támogatóinak a SpaceX, az X és a Tesla tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere, nem mellékesen Trump tanácsadója a Guardian összefoglalója szerint. Musk a nagy hálálkodás közepette kezét a mellkasához csapta, majd felfelé lendítve kinyújtotta jobb karját. A mozdulatot aztán ugyanígy a másik oldalra fordulva is megismételte.

„My heart goes out to you” – mondta Musk a karlendítések után, vagyis a saját értelmezése szerint a mozdulatsorral csak azt szerette volna kifejezni, hogy a „szíve” a Republikánus Párt támogatóié. „Nektek köszönhető, hogy a civilizáció jövője biztosított. Hála nektek, végre biztonságos városaink lesznek, biztonságos határok és ésszerű költekezés. Alap dolgok” – folytatta Musk, aki Trumphoz hasonlóan a Mars meghódításáról szóló terveket is felemlegette.

A milliárdos szereplése után elárasztották a közösségi médiát a felháborodott emberek posztjai. Ruth Ben-Ghiat, a New York-i egyetem történészprofesszora például arról írt:

„Ez a fasizmus történésze. Ez egy náci tisztelgés volt, ráadásul egy igen harcias.”

Elon Musk az X-en reagált a történtekre. Mint írta: „A »mindenki Hitler« már nagyon unalmas”, ennél szerinte „jobb mocskos trükkökre” lesz szükség a lejáratásához.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.