Feltárulnak az orosz megszállók ukrajnai kegyetlenkedései

Előre megfontolt szándékkal

Külpol

Az orosz hadsereg Kijiv környéki kivonulásával napvilágra kerülő atrocitásokból és az ostromlott városok híreiből világosan látszik, hogy a lakosság elleni megtorlás az orosz hadviselés kulcsfontosságú eszköze. Mi történt Bucsában és a környező településeken, és merre tart a másfél hónapja zajló orosz offenzíva?

Február 24-én Ukrajna rakéták hangjára ébredt. Az azóta történtek köztudottak: négyirányú offenzíva indult egyrészt Kijivet és környékét célozva; másrészt északkeleten, Csernyihiv, Szumi és Harkiv környékén; harmadrészt a nyolc éve annektált krími bázisukból indítva délen, Herszon, Mikolajiv és Zaporizzsja területén; végül keletről, szintén nyolc éve hibrid háborús tevékenységgel elcsatolt bábállamok területéről indítva, a Donbasznál. Mind a négy irányból úgy 100–200 kilométeres sávban hatoltak be az orosz alakulatok Ukrajna területére (északon Belarusz hathatós támogatásával), körbevették a nagyobb városokat, többet ostrom alá vettek. Az offenzívát rakétatámadások egészítették ki, a legnyugatibbak Lviv és Luck területén, a lengyel határtól 75, illetve 100 km-re. Földön és levegőben egyaránt hatalmas rombolást végeztek, rengeteg civil áldozattal, nem katonai létesítmények elpusztításával.

Március 25-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a háború – az ő szóhasználatukban: speciális hadművelet – első szakaszát befejezettnek nyilvánítják, és innentől a Donbasz területére vonják át az erőiket. Addigra a legnagyobb sikereket a déli fronton érték el az oroszok: február 28-ra elfoglalták a zaporizzsjai nukleáris erőművet, ostrom alá vették Mariupolt, Bergyanszkot és Melitopolt, március első napjaiban elfoglalták Herszont. Március végére a majdnem félmilliós Mariupol épületeinek 85 százaléka elpusztult, Herszon megye egésze orosz megszállás alatt áll, Miko­lajivban és környékén még folynak a harcok, az ukrán hadsereg sikeresen tartja a várost.

Északkeleten Szumi és Csernyihiv (250, illetve 300 ezer fős városok) hónapos ostrom alatt álltak, Ukrajna második legnagyobb városa, a 1,5 milliós Harkiv sorsa még mindig bizonytalan. Az elmúlt másfél hónapban kazettás bombákat is bevetettek az oroszok, és sok rakétatalálat érte a város szinte összes negyedét. A lakosság kb. kétharmada elmenekült. A keleti fronton Volnovahát és Scsasztját gyakorlatilag a földig bombázták a Donecki Népköztársaság és az oroszok alakulatai, március végére Luhanszk megye korábban ukrán kézen lévő területei is gyakorlatilag teljesen orosz megszállás alá kerültek, Doneck megye felével együtt.

A háború második szakaszában itt intenzív harcok és atrocitások várhatók, ennek nyitánya volt a kramatorszki vasútállomás elleni bombatámadás április 8-án, amelyben több mint 50 ember életét vesztette, és akár 400-an megsebesülhettek; a halálos áldozatok száma minden bizonnyal nőni fog. Az ukrán hatóságok április elején figyelmeztetést adtak ki, hogy a keleti front megerősítése miatt valószínűleg újabb támadás várható Harkiv ellen is.

Az igazi fordulat a kijivi régióban és az északkeleti front nyugati részén történt a közelmúltban. Az invázió első napjaiban az oroszok megszerezték Pripjaty városát és a csernobili erőművet, illetve a kijivi régió sok kisebb települését, de a 64 kilométer hosszú konvoj, amely Kijiv felé tartott, végül nem tudta körbevenni a várost, az ukrán erők sikeresen visszatartották őket, és Kijiv körül több kisvárost visszafoglaltak. Április első napjaiban a kijivi terület egészét biztonságosnak nyilvánította az ukrán vezetés, pár nappal később elkezdtek kinyitni a gyógyszertárak, a kávézók. És megkezdődött a korábban hozzáférhetetlen, megszállt területeken talált állapot dokumentációja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.