Feltárulnak az orosz megszállók ukrajnai kegyetlenkedései

Előre megfontolt szándékkal

Külpol

Az orosz hadsereg Kijiv környéki kivonulásával napvilágra kerülő atrocitásokból és az ostromlott városok híreiből világosan látszik, hogy a lakosság elleni megtorlás az orosz hadviselés kulcsfontosságú eszköze. Mi történt Bucsában és a környező településeken, és merre tart a másfél hónapja zajló orosz offenzíva?

Február 24-én Ukrajna rakéták hangjára ébredt. Az azóta történtek köztudottak: négyirányú offenzíva indult egyrészt Kijivet és környékét célozva; másrészt északkeleten, Csernyihiv, Szumi és Harkiv környékén; harmadrészt a nyolc éve annektált krími bázisukból indítva délen, Herszon, Mikolajiv és Zaporizzsja területén; végül keletről, szintén nyolc éve hibrid háborús tevékenységgel elcsatolt bábállamok területéről indítva, a Donbasznál. Mind a négy irányból úgy 100–200 kilométeres sávban hatoltak be az orosz alakulatok Ukrajna területére (északon Belarusz hathatós támogatásával), körbevették a nagyobb városokat, többet ostrom alá vettek. Az offenzívát rakétatámadások egészítették ki, a legnyugatibbak Lviv és Luck területén, a lengyel határtól 75, illetve 100 km-re. Földön és levegőben egyaránt hatalmas rombolást végeztek, rengeteg civil áldozattal, nem katonai létesítmények elpusztításával.

Március 25-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a háború – az ő szóhasználatukban: speciális hadművelet – első szakaszát befejezettnek nyilvánítják, és innentől a Donbasz területére vonják át az erőiket. Addigra a legnagyobb sikereket a déli fronton érték el az oroszok: február 28-ra elfoglalták a zaporizzsjai nukleáris erőművet, ostrom alá vették Mariupolt, Bergyanszkot és Melitopolt, március első napjaiban elfoglalták Herszont. Március végére a majdnem félmilliós Mariupol épületeinek 85 százaléka elpusztult, Herszon megye egésze orosz megszállás alatt áll, Miko­lajivban és környékén még folynak a harcok, az ukrán hadsereg sikeresen tartja a várost.

Északkeleten Szumi és Csernyihiv (250, illetve 300 ezer fős városok) hónapos ostrom alatt álltak, Ukrajna második legnagyobb városa, a 1,5 milliós Harkiv sorsa még mindig bizonytalan. Az elmúlt másfél hónapban kazettás bombákat is bevetettek az oroszok, és sok rakétatalálat érte a város szinte összes negyedét. A lakosság kb. kétharmada elmenekült. A keleti fronton Volnovahát és Scsasztját gyakorlatilag a földig bombázták a Donecki Népköztársaság és az oroszok alakulatai, március végére Luhanszk megye korábban ukrán kézen lévő területei is gyakorlatilag teljesen orosz megszállás alá kerültek, Doneck megye felével együtt.

A háború második szakaszában itt intenzív harcok és atrocitások várhatók, ennek nyitánya volt a kramatorszki vasútállomás elleni bombatámadás április 8-án, amelyben több mint 50 ember életét vesztette, és akár 400-an megsebesülhettek; a halálos áldozatok száma minden bizonnyal nőni fog. Az ukrán hatóságok április elején figyelmeztetést adtak ki, hogy a keleti front megerősítése miatt valószínűleg újabb támadás várható Harkiv ellen is.

Az igazi fordulat a kijivi régióban és az északkeleti front nyugati részén történt a közelmúltban. Az invázió első napjaiban az oroszok megszerezték Pripjaty városát és a csernobili erőművet, illetve a kijivi régió sok kisebb települését, de a 64 kilométer hosszú konvoj, amely Kijiv felé tartott, végül nem tudta körbevenni a várost, az ukrán erők sikeresen visszatartották őket, és Kijiv körül több kisvárost visszafoglaltak. Április első napjaiban a kijivi terület egészét biztonságosnak nyilvánította az ukrán vezetés, pár nappal később elkezdtek kinyitni a gyógyszertárak, a kávézók. És megkezdődött a korábban hozzáférhetetlen, megszállt területeken talált állapot dokumentációja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?