Jogállamisági eljárás miatt bukhatjuk az EU-s pénzeket

Elvehetik, amit oda se adtak

Külpol

Először Magyarországgal szemben veti be az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusnak nevezett eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásával igyekszik megakadályozni a jogállam további leépítését. Rengeteg pénzről van szó, így nem kizárt, hogy a kormány kénytelen lesz engedni Brüsszelnek.

A választási kampány utolsó heteiben az ellenzék egyik központi üzenete volt, hogy ha Orbán Viktor marad hatalmon, akkor az EU nem fogja odaadni az országnak egyébként járó támogatást, amelynek egy főre jutó összege 1,5 millió forint. Arra utaltak, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzésekkel, az ügyészség működésével, a bírói függetlenséggel és általában a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt elindíthatja a jogállamisági mechanizmusnak nevezett, az uniós pénzek felfüggesztését előkészítő eljárást Magyarország ellen. Ez a választás után be is következett: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Európai Parlament április 5-i ülésén jelentette be, hogy az eljárás megindításáról értesítették a magyar illetékeseket. Lengyelországgal szemben ugyanakkor egyelőre nem élesítik a mechanizmust.

A magyar kormány egy külföldi befektetőknek címzett angol nyelvű közleményben magyarázta meg, miért nem akkora tragédia Von der Leyen bejelentése. Azt bizonygatták, hogy hivatalosan még nem indult el az eljárás, és ha elindul is, a kormány meg tud állapodni a Bizottsággal, a felfüggesztés pedig elvileg is csak a támogatások egy részét érintheti. Az első pontban a kormánynak igaza van, a Bizottság elnöke április 5-én egy politikai döntést jelentett be, az eljárás formálisan az „írásbeli értesítés” elküldésével indul. Az értesítést a biztosi kollégium (a tagállami kormányok által jelölt 27 uniós biztosból álló testület) hagyja jóvá; erre a Népszava információi szerint a húsvéti ünnepek után kerülhet sor, valószínűleg április 27-én, mivel a kollégium rendszerint szerdánként ülésezik.

Innen számítva 5–9 hónap alatt juthatunk el a tényleges szankciókig (az eljárás lépéseit részletesebben keretes írásunk ismerteti), és közben a magyar kormánynak valóban lesz lehetősége korrigálni. Hogy mekkora mozgástér nyílhat a megegyezésre, és hogy pontosan mekkora összeget érinthet egy esetleges uniós szankció, azt csak az első bizottsági levél ismeretében lehet majd megtippelni; mivel korábban soha nem volt ehhez hasonló eljárás, nincs precedens. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre nem is jönnek uniós pénzek azokra a programokra, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel célozhat egy jövőbeli felfüggesztés, mert a Bizottság még nem hagyta jóvá a pénzköltésre vonatkozó magyar terveket, és részben ezt is az elégtelen korrupcióellenes garanciákkal indokolja.

 

Jobb későn

Az eljárás lényege, hogy ha a Bizottság úgy látja, egy tagállamban sérülnek a „jogállamiság elvei” és ez veszélyezteti az uniós pénzek szabályszerű felhasználását, akkor szankciókra tehet javaslatot, például a támogatások csökkentésére vagy a kifizetések felfüggesztésére. A szankciókat a tagállami kormányok képviselői hagyják jóvá az Európai Tanácsban. Az egész mechanizmust Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről címet viselő EU-s rendelet szabályozza, amelyet 2020 decemberében fogadtak el a társjogalkotók (az Európai Parlament és a Tanács).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.