Bretter Zoltán

Elveszett eszmények

Miért győzött Trump?

Külpol

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

És most tegyük föl magunknak a kérdést: lehetséges, hogy az Ohio állambeli Springfieldben haiti bevándorlók összefogdossák szomszédjaik kutyáit, macskáit, majd jóízűen föl­zabálják őket? Sokan vannak, akik Donald Trump szavait készséggel elhiszik, mert Trumpban hisznek.

A kiskorúak lázadása

A közösségi média közvetlen tapasztalatokat, élményeket, látványt közvetít, valós időben, gyorsan, hatékonyan. Valóságot? Igen, hiszen hasonló hangszigetelt cellákban élünk, saját akaratunkból, összezárva. Mi lehet igazabb, mint a börtön igazsága, ráadásul ez az egyetlen megmaradt bizonyosságunk? Robert Musil ezt a fajba, nemzetbe, pártba zárt rabságot „funkcionális ostobaságnak” nevezte egy 1937-es bécsi előadásában.

A posztigazság korát az olyan kijelentések uralják, amelyek hamisságát csupán racionális érveléssel, tudományosan lehetne tesztelni, de erre mind kevesebben képesek, és annál is kevesebben hajlandók. A Meta vezérének, Mark Zuckerbergnek minapi bejelentése, amellett, hogy bejelentkezés Donald Trump szolgálatára, a tényellenőrzés kiiktatásáról szól.

A közösségi kommunikáció világának kiteljesedésével viszont az illúziókból megszü­letett egy másik realitás, ami ellentmond tapasztalatainknak – de igazabb náluk, mert érzelemgazdag. A tények racionális feltárása bizonytalan, kiégett és unalmas világot eredményez, ehelyett jobb igaz világban élni, amelyhez viszonyunk van és cuki. Fölöslegesen mondjuk, hogy a „tények makacs dolgok”, mert nem tudjuk mi az, ami makacs: mi a tény? A tények ugyanis interpretációk; igazságtartalmuk mindenkor vita tárgyát képezi. A szeretem/nem szeretem, röviden a „like” erkölcsi parancs, ízlésítélet és klikkelésnyi távolságra van. Ki tudná ezt jobban, mint Elon Musk, Trump digitális árnyéka?

Digidemokrácia

A 19. századi liberálisok másképp gondoltak a közös igazságról, amit vitában, ellentétek során alakítunk ki. Voltaképpen a tudományos érvelés modelljét alkalmazták, az igaz és hamis elkülönítésének módszerét.

Az igazságon túli, post-truth világban azonban már ízlésítéleteket fogalmazunk meg, a visszhangcellákban, buborékokban pedig az egyetértés eleve adott; és ahogy Kant fogalmazott, nem vagyunk elég bátrak, hogy kilépjünk belőlük. Így aztán fölkínáljuk magunkat az illúzióval kereskedőknek, és nem utolsósorban az idők változását intuitív módon értő, politikai kalandoroknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.