Bretter Zoltán

Elveszett eszmények

Miért győzött Trump?

Külpol

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

És most tegyük föl magunknak a kérdést: lehetséges, hogy az Ohio állambeli Springfieldben haiti bevándorlók összefogdossák szomszédjaik kutyáit, macskáit, majd jóízűen föl­zabálják őket? Sokan vannak, akik Donald Trump szavait készséggel elhiszik, mert Trumpban hisznek.

A kiskorúak lázadása

A közösségi média közvetlen tapasztalatokat, élményeket, látványt közvetít, valós időben, gyorsan, hatékonyan. Valóságot? Igen, hiszen hasonló hangszigetelt cellákban élünk, saját akaratunkból, összezárva. Mi lehet igazabb, mint a börtön igazsága, ráadásul ez az egyetlen megmaradt bizonyosságunk? Robert Musil ezt a fajba, nemzetbe, pártba zárt rabságot „funkcionális ostobaságnak” nevezte egy 1937-es bécsi előadásában.

A posztigazság korát az olyan kijelentések uralják, amelyek hamisságát csupán racionális érveléssel, tudományosan lehetne tesztelni, de erre mind kevesebben képesek, és annál is kevesebben hajlandók. A Meta vezérének, Mark Zuckerbergnek minapi bejelentése, amellett, hogy bejelentkezés Donald Trump szolgálatára, a tényellenőrzés kiiktatásáról szól.

A közösségi kommunikáció világának kiteljesedésével viszont az illúziókból megszü­letett egy másik realitás, ami ellentmond tapasztalatainknak – de igazabb náluk, mert érzelemgazdag. A tények racionális feltárása bizonytalan, kiégett és unalmas világot eredményez, ehelyett jobb igaz világban élni, amelyhez viszonyunk van és cuki. Fölöslegesen mondjuk, hogy a „tények makacs dolgok”, mert nem tudjuk mi az, ami makacs: mi a tény? A tények ugyanis interpretációk; igazságtartalmuk mindenkor vita tárgyát képezi. A szeretem/nem szeretem, röviden a „like” erkölcsi parancs, ízlésítélet és klikkelésnyi távolságra van. Ki tudná ezt jobban, mint Elon Musk, Trump digitális árnyéka?

Digidemokrácia

A 19. századi liberálisok másképp gondoltak a közös igazságról, amit vitában, ellentétek során alakítunk ki. Voltaképpen a tudományos érvelés modelljét alkalmazták, az igaz és hamis elkülönítésének módszerét.

Az igazságon túli, post-truth világban azonban már ízlésítéleteket fogalmazunk meg, a visszhangcellákban, buborékokban pedig az egyetértés eleve adott; és ahogy Kant fogalmazott, nem vagyunk elég bátrak, hogy kilépjünk belőlük. Így aztán fölkínáljuk magunkat az illúzióval kereskedőknek, és nem utolsósorban az idők változását intuitív módon értő, politikai kalandoroknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.