Emelkedett az antiszemita incidensek száma

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. május 5.

Külpol

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta, derül ki egy jelentésből.

 Az izraeli holokauszt-emléknap, a jom hasoá előestéjén tette közzé  a Tel-Avivi Egyetemen működő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League) jelentését, amely szerint 2022-höz képest 2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a fejlett országokban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Olaszországban, Brazíliában és Mexikóban.

 A vizsgálatok szerint jelentősen növekedett az antiszemitizmus a Hamász október 7-i terrortámadása után. 2023-ban a világ legtöbb zsidónak otthont nyújtó városában, New York-ban 325 panasz érkezett a rendőrséghez zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt, szemben a 2022-es 261-el. Los Angeles-ben 165, Chicagóban pedig 50 incidenst regisztráltak az egy évvel korábbi 86-tal,  illetve 39-cel szemben. Az egész országban 7523 antiszemita incidenst regisztrált a Rágalmazás-ellenes Liga, 2022-ben 3697-et.

Az antiszemita indíttatású támadások száma jelentősen nőtt Franciaországban (a 2022-es 436-ról 2023-ra 1676-ra ugrott, közte a testi sértések száma 43-ról 85-re nőtt); Nagy-Britanniában (1662-ről 4103-ra, ezen belül a fizikai bántalmazások száma 136-ról 266-ra nőtt); Németországban (2639-ról 3614-ra) és egyebek mellett Brazíliában (432-ről 1774-re). Októbertől decemberig ugrásszerű volt a növekedés, de a jelentés kiemeli, hogy a legtöbb olyan országban, ahol sok zsidó él, növekedést tapasztaltak már 2023 első kilenc hónapjában is. Számos országban, vezető egyetemeken is, már Izrael Hamász elleni szárazföldi offenzívája előtt elhangzottak a gyűlölet kirívó megnyilvánulásai, ezért a gyűlölethullám nem tekinthető a háborúra adott érzelmi válasznak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.