Törökország nem hajlandó engedni a nyugati nyomásnak, és tovább erősíti politikai és gazdasági kapcsolatait Moszkvával – hangsúlyozta az ország elnöke egy héttel az elsőfordulós győzelme után. „Oroszországnak és Törökországnak szüksége van egymásra minden lehetséges területen” – nyilatkozta Erdoğan a CNN-nek adott pénteki interjújában, hangsúlyozva saját „különleges kapcsolatát” Oroszország elnökével, Putyinval.
„A nyugati megközelítés nem túl kiegyensúlyozott megközelítés” – mondta Erdoğan. „Mi nem tartunk ott, hogy szankciókat rónánk Oroszországra, mint a Nyugat.”
Annak ellenére, hogy Törökország tagja a NATO-nak, az oroszok Ukrajna ellen folytatott háborújának kitörése óta Ankara erősítette gazdasági kapcsolatait Moszkvával, és hozzájárult a többi európai ország által szankcionált, olcsó orosz olaj importjához.
Miközben humanitárius segítséget nyújtott és saját gyártású Bayraktar drónokat szállított Ukrajnának, Törökország semleges félként állította be magát a konfliktusban, több tárgyalásnak adott otthont a két fél között.
Erdoğan kiemelte közvetítői szerepét a frissen megújított Fekete-tengeri gabonakereskedelemben is, amely lehetővé tette Ukrajna blokád alatt álló kikötőiből származó áruk eljutását a világpiacra. Egy szerdai beszédében hangoztatta az egyezmény sikerét, és Putyint egy „kedves barátnak” nevezte.
Az orosz kérdés előtérbe került a török elnökválasztáson, miután Erdoğan liberális demokrata kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu múlt héten megvádolta az oroszokat, hogy titkos eszközökkel segítik ellenfelét, és a választókat ellene fordítják.
Mivel egyik jelölt sem kapta meg az egyértelmű győzelemhez szükséges többséget az előző vasárnap, így a két jelölt újra szembenéz egymással a következő hétvégén. Erdoğan több mint 49 százalékot megszerezve komoly kihívás elé állítja Kılıçdaroğlut, hogy behozza a két évtizede hatalmon lévő elnök előnyét.
Erdoğan a CNN-nek adott interjújában utalt arra, hogy valószínűleg nem fogja megváltoztatni külpolitikai álláspontját, és változatlanul ellenzi Svédország NATO-tagságára vonatkozó kérelmét. „Jelenleg nem vagyunk készen Svédország felvételére, mert egy NATO-tagállamnak határozott álláspontot kell képviselnie a terrorizmus elleni harcban.” Az ankarai vezetés nem először vádolja a svédeket azzal, hogy megtűrik az országukban azokat kurdokat, akiket a törökök terroristának tartanak.
