Recep Tayyip Erdoğan török államfő ismét bebiztosította korlátlan hatalmát országában. A tavaly nyári puccskísérlet után kihirdetett szükségállapotot még április közepén hosszabbította meg 3 hónappal, és vasárnap kijelentette, hogy mindezt addig fogja megtenni, míg „béke és jólét” nem lesz Törökországban.
A rendkívüli állapot azért is aggályos, mert lehetőséget ad Erdoğan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon mindenféle törvényhozási és alkotmányos kontroll nélkül, a kormánynak pedig arra, hogy több tízezer embert tartóztasson le – köztük újságírókat és akadémikusokat –, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket. A gyanú minden esetben az, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.
A tisztogatások kezdete óta 33 ezer tanár és az oktatási tárca egyéb alkalmazottja, a rendőrök és a belügyminisztérium dolgozói közül 24 ezer ember, 8000 katona, 5000 egyetemi oktató és az igazságszolgáltatás több mint 4000 dolgozója veszítette el állását. Az Amnesty International (AI) külön aggályosnak tartja azt is, hogy a hatóságok sok esetben ellehetetlenítik, hogy az érintettek munkát találjanak, és még az útlevelüket is bevonták. A teljes kizárás a közszférából és az útlevelek szisztematikus érvénytelenítése akkor is jogsértő lenne, ha az elbocsátás amúgy indokolt. Az AI szerint a török állam által biztosított jogorvoslati lehetőség sem kielégítő.
Az áprilisi referendumon megszavazott török alkotmány alapján 2019-től – amennyiben újraválasztják – Erdoğannak már alkotmányosan is lesz lehetősége arra, hogy törvényhozás nélkül, csak rendeletekkel kormányozzon.
