Külpol

Orbán és a visegrádi négyek semmit nem értek el, ellenben mind lehetetlenebb helyzetbe kormányozzák magukat. Ajánló a friss Magyar Narancsból.

Az avatatlanok szerint e választás éppenséggel azt is eldönthette, hogy béke lesz-e a Tajvani-szoros vidékén. Fennmarad-e a kiegyensúlyozott jelenlegi állapot, vagy ellenkezőleg, a győztes független állammá nyilvánítja Tajvant, kivíva ezzel Peking haragját, aminek következtében egy katonai konfliktust sem lehet kizárni? S mivel Tajvan integritását az Egyesült Államok garantálja, a választás tétje végső soron az Amerika és Kína közötti katonai konfliktus is lehetett volna. Csudát! Tajvan helyzete ugyan tényleg borotvaélen táncol, de a status quo bolygatása senkinek sem áll érdekében.

A kurdok az Iszlám Állam legerősebb katonai ellenfelei a terepen, miközben önálló államiságukat senki nem akarja a térségben. Az sem igaz, hogy a kurdok egyetlen, közös identitású, közös célokért küzdő tömböt alkotnak, hisz az Irakban, Szíriában és Törökországban működő kurd pártok között súlyos ellentétek feszülnek.

A kölni szilveszternek ugyan semmi köze a szír menekülthullámhoz, de a tömeges bevándorlás bizonyosan megváltoztatja Németországot.

A párizsi terrortámadásból retorikailag a bevándorlásellenes politikusok húztak hasznot, de a gyakorlatban az EU saját állampolgárainak ellenőrzésére és a menekülthullám kezelhetőbbé tételére koncentrál.

Majd’ egy év van hátra az elnökválasztásig, de az Egyesült Államokban már dübörög a kampány. Míg a demokrata térfélen simának tűnik a jelölés, a republikánusoknál nagy a tolongás. A legnagyobb figyelmet még Donald Trump kapja, de a háttérben feltűnt a legesélyesebb jelöltjelölt.

Címlapsztori: a kölni szexuális erőszak kapcsán beszélgettünk az On The Spot riporterével, akit 2011-ben a Tahrír téren bántalmaztak hasonló módon. Ajánló.

Papíron volt rá esélye, de végül egyetlen régiót sem tudott megszerezni a szélsőjobboldal Franciaországban. Győztesnek egyik demokratikus erő sem érezheti magát, legfeljebb azok a választók, akik megakadályozták a szélsőséges, rasszista Nemzeti Front áttörését.

A tanulatlan migránsok megállíthatatlan tömegei fenyegetik országunkat, akik számára ismeretlenek szoká­saink, intézményeink, akik képtelenek alkalmazkodni – így rettegett Amerika a 19. században. Ismerős?

Tele az ország olajjal és gyémánttal, mégis itt hal meg a legtöbb gyerek a világon. A fél Angolát ellopó uralkodó család már a legfelsőbb magyar körökkel üzletel.

Még nincs negyvenéves, de már nyolc éve áll a tartomány élén. Az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi köztársaságának teljhatalmú ura Putyin bizalmi embere, s egyben ő a legerősebb oroszországi muszlim vezető is. Meddig tarthat ki a szövetségük?

Oroszország már nemcsak a Közel-Keleten harcol a dzsihadistákkal: az Észak-Afganisztánba bejelentkező Iszlám Állam (IÁ) és a szíriai–iraki frontokon küzdő közép-ázsiai erők újból az évtizede elhagyott régióra terelték a figyelmét.

Leszbosz északi oldalát mindössze tíz kilométer széles szoros választja el a török partoktól. Erre jönnek a menekültek, naponta ezrével, papírral kitömött mentőmellényben szorongva az ócska csónakokon. A hullámok magasak, s ha egy lélekvesztő felborul, sokan meghalnak – ilyen egyszerű itt a menekültválság. Alekszisz Ciprasz fél perc alatt átlátta az egészet.

Az ország történetében példátlan merényletsorozat után a francia politika és társadalom az okokat és a következményeket kutatja – ki-ki a maga eszközeivel, s érdekei szerint.