Vasárnap népszavazást tartanak Törökországban, több mint 50 millióan szavazhatnak arról, hogy egy alkotmánymódosítással bevezessék-e az országban az elnöki rendszert. Ha az igenek kerülnek többségbe, akkor ezentúl a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje, vagyis jelenleg az a Recep Tayyip Erdoğan, akit rendre agyba-főbe dicsér Orbán Viktor.
| ||
A sötét nem
Persze Erdoğan azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, szerinte az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát. A török elnök azért igyekszik biztosra menni; elsőre egészen elképesztő, de tényleg igaz, hogy az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen"-felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" pedig barna háttér előtt szerepel. A választók pecséttel jelölik meg a lap preferált felét.
A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, köztük a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közeli Gezici nevű cég is. Egyúttal van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak. Kisebb számban, de a nem voksok hasonló arányú, 51-54 százalékos előnyére számító cégek is vannak. Néhányuk a hibahatár mértékére hivatkozva nem tudott egyértelműen állást foglalni. A szintén a CHP-hez köthető AKAM például annyira bízik az alkotmánymódosítást ellenzők szavazataiban, hogy közölte: ha az igenek nyernének, a céget felszámolják.
Félnek a következményektől?
Kemal Kilicdaroglu CHP-elnök a kemalista Halk török hírtelevíziónak péntek este adott interjújában a „birtokában lévő adatokra hivatkozva” elmondta: a változtatást ellenzők aránya 53 százalék körül alakul. Kifejtette: sok a titkos nem szavazó, aki azon gondolkodik, történhet-e vele valami, ha nemmel voksol. A részvételi aránnyal tehát nő a nem szavazatok aránya. Hozzátette: a vasárnapi referendum nem pártpreferencia kérdése, Törökország az egyszemélyi vezetés és a parlamentáris demokrácia közül választ.
A parlamenti pártok közül a CHP, valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a kezdetek óta bírálja az elnöki rendszer ötletét, mondván, túl sok hatalom összpontosulna egy ember kezében. A legkisebb parlamenti tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) oldalán áll a kérdésben, de a MHP-n belül időközben alakult ellenzék Merel Aksener vezetésével nem támogatja az elnöki rendszer ügyét.
Európai uniós politikusok a tavaly július 15-ei török puccskísérlet nyomán kezdődött tisztogatások mértéke miatt élesen bírálták Ankarát, néhányan megkérdőjelezték Törökország uniós csatlakozásának lehetőségét is. Ankara eközben azzal vádolt meg több EU-tagállamot, hogy menedéket nyújt a puccsistáknak és az összeesküvés támogatóinak, pártolva így a Törökország-ellenes tevékenységet folytató terrorszervezetek működését.
