Facebook-bíróság: Trump egyelőre nem térhet vissza az oldalra

  • narancs.hu
  • 2021. május 5.

Külpol

Meghozta döntését a Facebook bírósága Trump ügyében, de a Facebookot is elmarasztalták. 

A Facebook Ellenőrző Bizottsága (Oversight Board) fenntartja Donald Trump volt amerikai elnök Facebook-fiókjának felfüggesztését, de azt is megállapította, hogy a Facebook hibázott, amikor nem alkalmazott megfelelő büntetést az elnökre - közölte a bizottság, amelyet a Facebook "legfelsőbb bíróságaként" szoktak emlegetni. 

A testület tavaly nyáron állt fel, miután az oldalt számos kritika érte a moderálási elvei és gyakorlata miatt, ám a testület működését és jogkörét is érték kritikák, elsősorban azért, mert a bizottság végül a nevéhez képest meglehetősen korlátozott jogosultságokat kapott, és a Facebookon megjelent tartalmakat is csak alig tudja felülbírálni - csak akkor, ha egy sértőnek talált posztot a moderátorok már levettek. A board működéséről itt írtunk korábban részletesen: 

Az akkor épp távozóban lévő amerikai elnököt a Facebook a Capitolium ostromával kapcsolatos posztjai miatt függesztette fel másnap határozatlan időre. Az ügye pedig végül úgy került az Ellenőrző Bizottság elé, hogy maga a Facebook kérte a felülvizsgálatot a testülettől, azzal együtt, hogy tegyenek javaslatokat arra, hogyan járjanak el, ha politikai vezetőkről van szó.

Az Oversight Board végül szerdán tette közzé döntését, amely szerint

Donald Trump egyelőre nem térhet vissza sem a Facebookra, sem az Instagramra.

A testület megállapította, hogy Trump január 6-i két posztja (egy videó és egy szöveges, amelyeket előbb eltávolítottak, majd amelyek miatt végül felfüggesztették a fiókját) tényleg súlyosan megsértette a Facebook és az Instagram felhasználási feltételeit, mert amikor a Capitoliumot ostromlóknak azt üzente, hogy "szeretünk titeket. Nagyon különlegesek vagytok", akkor az erőszakot elkövetőket magasztalta. 

A board szerint azzal, hogy Trump megalapozatlanul azt állította, hogy választási csalás történt, és cselekvésre szólította fel az embereket, olyan környezetet teremtett, amelyben komoly kockázata volt az erőszaknak, ráadásul rengeteg embert ért el, 35 millióan követték Facebookon és 24 millióan Instagramon. 

A testület szerint ezért aztán a Facebook jól döntött, hogy időlegesen felfüggesztette az elnök fiókját, ott hibáztak csak, hogy ez határozatlan időre szólt, mert úgy nem lehet felhasználókat határozatlan időre kitiltani, hogy nincs kritériuma a visszatérésüknek. Azt is problémásnak látták, hogy a Facebook nem egy előre meghatározott, világos protokollt követett, a cég szabályzatában ugyanis nem létezik határozatlan időre felfüggesztés. 

Ennek ellenére az Ellenőrző Bizottság fenntartotta a cég döntését Trump felfüggesztéséről, de kikötötték, hogy a Facebooknak újra meg kell vizsgálnia az ügyet hat hónapon belül, és döntenie kell a szabályoknak megfelelő büntetésről. Adott esetben akkor vissza is állíthatják Trump fiókját, de a továbbiakban a saját szabályaiknak megfelelően kell eljárniuk. 

Az Ellenőrző Bizottság döntésében volt kisebbségi vélemény is, eszerint a Facebooknak lépéseket kell tennie azért, hogy a felfüggesztett felhasználók a továbbiakban tényleg betartsák a szabályokat. 

A Facebooknak ugyanakkor azt javasolták, hogy nem mindig tanácsos különbséget tenni politikai vezetők és más nagy elérésű felhasználók között, mert a sok követővel rendelkező nem politikai vezetők ugyanúgy kockázatot jelenthetnek. Hozzátették azt is, hogy bár ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia minden felhasználóra, a kontextus is számít, ha a károkozás lehetőségét mérlegelik, vagyis az is kérdés, hogy ki hány embert ér el a posztjaival. 

Emellett azt is kikötötték, hogy ha komoly kár kockázata forog fenn, akkor nem élvezhet elsőbbséget a "hírérték", vagyis hogy egy-egy poszt léte önmagában fontos lehet, a tartalmától függetlenül (igaz, a Facebook szerint Trump vitatott posztjai esetében ez pont nem volt szempont).

A testület azt is hozzátette, hogy a Facebooknak nyilvánosan közzé kellene tennie, hogy milyen szabályokat alkalmaz, amikor fikókszinten szankcionálja az egyes befolyásos felhasználokat, tehát amikor felfüggeszti vagy letiltja őket, a szabályoknak pedig az azonnali károkozás elkerülését kellene céloznia. 

A bizottság szerint ugyanakkor állami vezetőknek nagyobb a hatalmuk, és több a lehetőségük a károkozásra is, ezért ha egy állami vezető vagy magasrangú tisztviselő többször is olyan üzeneteket tesz közzé, amelyek emberi jogi sérelmet okozhatnak, a Facebooknak szintén fel kellene függesztenie a fiókot, addig, amíg a közvetlen kár veszélye el nem hárul. Egyes esetekben akár törölni is lehet az oldalakat - tették hozzá. 

Többek között azt is javasolták, hogy a politikai témájú posztokat olyanok bírálják felül, akik ismerik a nyelvi és politikai kontextust, és hogy vizsgálják felül a Facebook hozzájárulását ahhoz, hogy a választási csalás elmélete elterjedt, és hogy végül a Capitolium ostromához vezetett. Összességében pedig több, a Facebook átláthatóságát is segítő javaslatot is tettek. 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.