Fegyir Sándor: A Magyarországon gyártott fegyverek jó része az ukránokhoz kerül

  • narancs.hu
  • 2024. október 28.

Külpol

Az ukrajnai magyar professzor és háborús veterán egy interjúban fejtette ki, hogy továbbra sem tartja oroszbarátnak Orbán Viktort.

„Az ukránok már győztek. A győzelem nem az, ha kitűzzük a zászlót a Reichstagra. A győzelem az, ha megtaláltad a helyedet a világban. 1956-ban a magyarok elvesztették a csatát a szörnyeteggel szemben. Ennek ellenére győztek”

– mondta a 444.hu-nak adott interjújában Fegyir Sándor kárpátaljai magyar szociológus, aki tulajdonképpen Ukrajna oroszok elleni védekezésének magyar arca lett az elmúlt években, mellesleg Volodimir Zelenszkij pártjának egykori képviselője és a 101-es önálló dandár 68-as zászlóaljának „lövészárkok professzora”-ként elhíresült veteránja.

A várhatóan hamarosan ukrán nagykövetté váló Fegyir hozzátette, Orbán Viktor szerinte továbbra sem oroszbarát, ugyanis a kommunikáció ellenére a magyar kormány kifejezetten pragmatikus: „Bárhogyan hangoztatják, hogy a magyarok nem szállítanak fegyvert Ukrajnának, attól még a Magyarországon gyártott fegyverek jó része az ukránokhoz kerül” - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország az a szomszédos állam, amely nem állított fel ellenőrző pontokat az ukrán gabona megállítására, vagy ahol nem blokkolták kamionokkal az ukrán teherautók útját, és Magyarországon maradt fenn a mai napig az ukránoknak nyújtott kedvezmények legszélesebb köre is.

 
Sándor Fegyir (jobbra)
Facebook/Fedir Sandor
 

Ukrajna esetleges NATO-tagságát „nehéz kérdés”-nek tartja, és nem is biztos abban, hogy tényleg szükség van rá, viszont az Európai Unió más ügy, ugyanis szerinte az EU már most annyit fektetett az országba, amennyit lehetetlen lenne visszafizetni. „Cserébe van kiváló termőföldünk, képzett, tehetséges, keresztény lakosságunk. Ukrajna ajándék lesz Európa számára.”

Az ukrán külügyminisztérium miatt már egy éve húzódó kinevezéséről diplomatikusan nyilatkozott: elmondása szerint túl van minden technikai procedúrán, és Kijeven múlik a munkakezdése, de „amit nagykövetként tehetnék, azt így is meg tudom tenni”. Sőt, szerinte állami tisztségviselőként korlátozottabbak lennének a lehetőségei, nem adhatott volna például át egyeztetés nélkül lyukas magyar zászlót a Terror Házának.

Fegyir úgy látja, az ukrán–magyar viszony megítélésében az Ukrajnáról alkotott ismeretek forrása a döntő. „Egyfelől vannak azok, akik – képletesen szólva – mindenben a televízióra hagyatkoznak. Másfelől azok, akik elsősorban emberekként viszonyulnak más emberekhez” – mondta, hozzátéve, hogy a fronton semmilyen konfliktus nincs az ukránok és a magyarok közt, és ugyanez érvényes a Kárpátaljára is. “Problémák ott merülhetnek fel, ahol nincsenek kapcsolatok, ahol az emberek csak magukat ismerik, másokat nem, nincs tudásuk, tapasztalatuk, hiányoznak a személyes élményeik. Ott könnyebb az ellenségkeresés és az ellenségkép-teremtés.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.