„Az ukránok már győztek. A győzelem nem az, ha kitűzzük a zászlót a Reichstagra. A győzelem az, ha megtaláltad a helyedet a világban. 1956-ban a magyarok elvesztették a csatát a szörnyeteggel szemben. Ennek ellenére győztek”
– mondta a 444.hu-nak adott interjújában Fegyir Sándor kárpátaljai magyar szociológus, aki tulajdonképpen Ukrajna oroszok elleni védekezésének magyar arca lett az elmúlt években, mellesleg Volodimir Zelenszkij pártjának egykori képviselője és a 101-es önálló dandár 68-as zászlóaljának „lövészárkok professzora”-ként elhíresült veteránja.
A várhatóan hamarosan ukrán nagykövetté váló Fegyir hozzátette, Orbán Viktor szerinte továbbra sem oroszbarát, ugyanis a kommunikáció ellenére a magyar kormány kifejezetten pragmatikus: „Bárhogyan hangoztatják, hogy a magyarok nem szállítanak fegyvert Ukrajnának, attól még a Magyarországon gyártott fegyverek jó része az ukránokhoz kerül” - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország az a szomszédos állam, amely nem állított fel ellenőrző pontokat az ukrán gabona megállítására, vagy ahol nem blokkolták kamionokkal az ukrán teherautók útját, és Magyarországon maradt fenn a mai napig az ukránoknak nyújtott kedvezmények legszélesebb köre is.
Ukrajna esetleges NATO-tagságát „nehéz kérdés”-nek tartja, és nem is biztos abban, hogy tényleg szükség van rá, viszont az Európai Unió más ügy, ugyanis szerinte az EU már most annyit fektetett az országba, amennyit lehetetlen lenne visszafizetni. „Cserébe van kiváló termőföldünk, képzett, tehetséges, keresztény lakosságunk. Ukrajna ajándék lesz Európa számára.”
Az ukrán külügyminisztérium miatt már egy éve húzódó kinevezéséről diplomatikusan nyilatkozott: elmondása szerint túl van minden technikai procedúrán, és Kijeven múlik a munkakezdése, de „amit nagykövetként tehetnék, azt így is meg tudom tenni”. Sőt, szerinte állami tisztségviselőként korlátozottabbak lennének a lehetőségei, nem adhatott volna például át egyeztetés nélkül lyukas magyar zászlót a Terror Házának.
Fegyir úgy látja, az ukrán–magyar viszony megítélésében az Ukrajnáról alkotott ismeretek forrása a döntő. „Egyfelől vannak azok, akik – képletesen szólva – mindenben a televízióra hagyatkoznak. Másfelől azok, akik elsősorban emberekként viszonyulnak más emberekhez” – mondta, hozzátéve, hogy a fronton semmilyen konfliktus nincs az ukránok és a magyarok közt, és ugyanez érvényes a Kárpátaljára is. “Problémák ott merülhetnek fel, ahol nincsenek kapcsolatok, ahol az emberek csak magukat ismerik, másokat nem, nincs tudásuk, tapasztalatuk, hiányoznak a személyes élményeik. Ott könnyebb az ellenségkeresés és az ellenségkép-teremtés.”
