Kinek jó az Északi Áramlat?

Feltartóztathatatlanul

Külpol

Joe Biden feladta az amerikai ellenállást az Oroszországból közvetlenül Németországba vezető tengeri gázvezetékkel, az Északi Áramlattal szemben. A németeknek tett engedmény egyben orosz siker. Az áldozat Ukrajna.

A régészek kimondottan örülnek. Ki is emelhetne kifogást őseink életmódjára vonatkozó új ismeretek ellen, amelyeket például a 4. századból származó harminckét földkunyhó feltárásából szerezhetünk? S mily merész hipotézisekre adhat alkalmat a lengyel határ közelében talált 9. századi pénzérme, amely a mai Afganisztán területéről származik! Ezen okból kétségkívül üdvözlendők a gázcsövek, s az, hogy fektetésük során az archeológusoké az elsőbbség Németországban.

A feltárások az oroszországi Viborgtól a Keleti-tenger mélyén a németországi Greifswaldig húzódó, Nordstream (Északi Áramlat) névre keresztelt gázvezetéknek, közelebbről az ahhoz kapcsolódó szárazföldi vezetékeknek köszönhetők. A régészeken kívül örül a Nordstreamnek Putyin, s vele együtt az orosz állami földgáztársaság, a Gazprom. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint velük tart a németek háromnegyede. A vezeték hívei közé tartozik az is, aki Németországot még 2005-ben belevitte az üzletbe: az akkori kancellár, Gerhard Schröder. Alighogy megbukott ugyanazon évben a választásokon, Schröder átnyergelt a gázvezetéket üzemeltető társaság, az NEGP Company felügyelőbizottságának élére, hogy így a német nép legfőbb képviselőjéből a Gazprom lobbistájává zülljék. Később kiderült, hogy a kancellárváltás idején az illetékes minisztériumok állami kezességet vállaltak a beruházásra 900 millió euró értékben. Csak kacagni lehet azon, hogy erről Schröder, mint állította, nem tudott. Nyomatékosan megjegyzendő továbbá, hogy az őt követő Angela Merkel sem emelt kifogást a projekt ellen, sőt: annak második része, az Északi Áramlat 2 az ő kormányzása idején valósult meg, s áll közvetlenül befejezés előtt.

A fentieken kívül viszont a német kormány olyan magánberuházást támogat politikailag, amelynek nagyjából mindenki ellene van: az ukránok, a lengyelek, a balti országok, az Egyesült Államok és az Európai Unió.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.