Kinek jó az Északi Áramlat?

Feltartóztathatatlanul

Külpol

Joe Biden feladta az amerikai ellenállást az Oroszországból közvetlenül Németországba vezető tengeri gázvezetékkel, az Északi Áramlattal szemben. A németeknek tett engedmény egyben orosz siker. Az áldozat Ukrajna.

A régészek kimondottan örülnek. Ki is emelhetne kifogást őseink életmódjára vonatkozó új ismeretek ellen, amelyeket például a 4. századból származó harminckét földkunyhó feltárásából szerezhetünk? S mily merész hipotézisekre adhat alkalmat a lengyel határ közelében talált 9. századi pénzérme, amely a mai Afganisztán területéről származik! Ezen okból kétségkívül üdvözlendők a gázcsövek, s az, hogy fektetésük során az archeológusoké az elsőbbség Németországban.

A feltárások az oroszországi Viborgtól a Keleti-tenger mélyén a németországi Greifswaldig húzódó, Nordstream (Északi Áramlat) névre keresztelt gázvezetéknek, közelebbről az ahhoz kapcsolódó szárazföldi vezetékeknek köszönhetők. A régészeken kívül örül a Nordstreamnek Putyin, s vele együtt az orosz állami földgáztársaság, a Gazprom. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint velük tart a németek háromnegyede. A vezeték hívei közé tartozik az is, aki Németországot még 2005-ben belevitte az üzletbe: az akkori kancellár, Gerhard Schröder. Alighogy megbukott ugyanazon évben a választásokon, Schröder átnyergelt a gázvezetéket üzemeltető társaság, az NEGP Company felügyelőbizottságának élére, hogy így a német nép legfőbb képviselőjéből a Gazprom lobbistájává zülljék. Később kiderült, hogy a kancellárváltás idején az illetékes minisztériumok állami kezességet vállaltak a beruházásra 900 millió euró értékben. Csak kacagni lehet azon, hogy erről Schröder, mint állította, nem tudott. Nyomatékosan megjegyzendő továbbá, hogy az őt követő Angela Merkel sem emelt kifogást a projekt ellen, sőt: annak második része, az Északi Áramlat 2 az ő kormányzása idején valósult meg, s áll közvetlenül befejezés előtt.

A fentieken kívül viszont a német kormány olyan magánberuházást támogat politikailag, amelynek nagyjából mindenki ellene van: az ukránok, a lengyelek, a balti országok, az Egyesült Államok és az Európai Unió.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.