Az orvosi béremelés 300 milliárd forintos többletköltsége, fűtés-korszerűsítés és/vagy napelemes rendszer kiépítése közel 35 ezer háztartásban, kerékpárút-fejlesztések 260 kilométeren, HÉV-vonalak korszerűsítése 61 kilométeren, 3300 új bölcsődei férőhely létrehozása, notebook minden ötödikes és kilencedikes diáknak – egyebek mellett ezeket a projekteket finanszírozná a kormány 2026-ig az Európai Unió helyreállítási alapjából.
Magyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást hívhat le az alapból, amelynek különlegessége, hogy a „normál” uniós költségvetéssel ellentétben nem közvetlen tagállami befizetésekből, hanem közös hitelfelvételből finanszírozzák. Ezt a 7,2 milliárd eurót a kormány 2511 milliárd forintra fordította le, ami azt jelenti, hogy a következő években átlagosan 350-es forint/euró árfolyammal számolnak. Május 11-én nyújtották be az Európai Bizottsághoz a pénz felhasználását részletező Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET). A Bizottságnak alapesetben két hónapja lett volna a HET jóváhagyására, azonban nem tudott határidőre megállapodni a magyar kormánnyal, ezért július végén az értékelési időszak meghosszabbítását javasolta szeptember 30-ig, amit Orbánék tudomásul vettek. Információink szerint a Bizottság azt kifogásolja, hogy a HET nem reagál kellőképpen a Magyarország felé korábban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokra, illetve nem garantálja a korrupció, csalás és összeférhetetlenség megelőzését a pénzfelhasználás során. A legkonkrétabb elvárásokat eddig Didier Reynders igazságügyért felelős biztos fogalmazta meg, amikor a HVG-nek azt nyilatkozta, a Bizottság addig nem hagyja jóvá a tervet „amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot, és nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok”.
A kormány persze azt kommunikálja, hogy a Bizottság a júniusban elfogadott LMBTQ-ellenes (az ő szóhasználatukban „gyermekvédelmi”) törvény miatt támadja Magyarországot a helyreállítási pénzek visszatartásával is. Nagy baj ugyanakkor nincs – állítja a kormány –, mert a projekteket a terv jóváhagyásáig elkezdjük megvalósítani a hazai költségvetésből. Orbán Viktor július 23-i rádióinterjújában még egy „magyar helyreállítási alap” létrehozásáról is beszélt. Ezt gond nélkül meg is lehet csinálni, de az uniós támogatások előfinanszírozásának idővel komoly költségei lesznek, és ott van az a kockázat is, hogy esetleg egyáltalán nem érkezik pénz Brüsszelből, vagy csak a tervezettnél kevesebb.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
