Német–izraeli viszony

Feltétlenül, de nem mindenképpen

Külpol

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

A hosszú folyamat végén Angela Merkel 2008-as, a Kneszetben tett kijelentése áll, amely szerint Izrael biztonsága német „államérdek” (Staatsgrund). Mélyebbre nyúlt ennél 2015-ben az államfő, Joachim Gauck egy holokauszt-emléknapon, amikor erkölcsi kötelességgé tette az emlékezést: „Auschwitz nélkül nincs német identitás.” A németek kevéssé osztották ezt a nézetet. Egy akkori felmérés szerint négyötödük szerette volna „maga mögött hagyni” a zsidóság kiirtásának emlegetését, és közel 60 százalékuk kívánt volna „pontot tenni” e kínos történet végére.

A múlt feldolgozása a Németországot felszabadító és megszálló hatalmak által erőltetett, nemritkán szabotált felelősségre vonással kezdődött. Az ötvenes évek hallgatását és vonakodását a szembenézéstől az NSZK volt nácikkal alaposan megtűzdelt államgépezetében a hatvanas években, amikor a világ és a korszellem balra fordult, a világháború utáni nemzedékek felszólítása követte a szörnyű örökség bevallására. Ezt kiterjesztették később az egyesített nemzetre is: ennek jelképe az újraegyesítés után emelt hatalmas, 2711 betonkockából álló holokauszt-emlékmű a két nagy történelmi szimbólum, a Brandenburgi kapu és a Reichstag tőszomszédságában. Kisebb léptékben, de helyet kaptak ott a nácik roma és homoszexuális áldozatainak emlékhelyei is. A bűnbánat tiszteletre méltó: mikor lesz része ilyesfajta vezeklés, a megannyi pogromra való emlékezés az ukrán vagy a lengyel identitásnak?

Történelmi útmutató

A német–izraeli kapcsolatok első lépése­ként 1952-ben az NSZK vállalta 3 milliárd márka jóvátétel fizetését. A jóvátétel 2018-ig összesen 74 milliárd eurót tett ki, amiből 29 milliárd jutott a náci rezsim izraeli túlélőinek. Nekik jelenleg is 300 millió euró nyugdíjat folyósítanak évente. Másodikként titkos megállapodás jött létre a két hadügyminiszter, Simon Peresz és Franz Josef Strauß között 1957-ben, amelynek keretében az NSZK 300 millió márka értékben ajándékozott fegyvereket Izraelnek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Hogyan nyerhetjük meg az Európa-bajnokságot?

Még most sem késő, szólunk. Az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor bement az egyik tévéjébe (a legrégebbibe), ahol megnyilatkozott az egyik műsorvezetőjének (a legrégebbinek), s egyéb fontos mondandói (háború lesz, háború lesz, háború lesz, hrrrrrgggrrrxx!!!) mellett természetesen a védjegyének számító szenvedélyére is szót kerített: a labdarúgásról beszélt.

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.

Üldöznek majd benneteket

Ha valaha is társadalmunk aktuális közérzetéről akarunk tájékozódni, érdemes egy pillantást vetni a független, kortárs (film)művészetre, amely nemcsak azt mutatja meg, milyen problémák gyötörnek minket, hanem azt is, hogy azok hova vezetnek.

Vállán holló

Húsz évvel ezelőtt a varsói egyetem egyik hallgatója megkérdezte a szerzőt, hogy mihez kezdene akkor, ha egyik pillanatról a másikra elvesztené azt a képességét, hogy írjon.