Ferenc pápa engedélyezte, hogy nők is szavazhassanak az októberi zsinaton

  • narancs.hu
  • 2023. április 27.

Külpol

Ezzel történelmet ír: a katolikus egyház történetében először adott szavazati jogot nőknek.

A katolikus egyház történetében először adott szavazati jogot a nőknek a pápa a püspökök októberi világtalálkozóján

– írja a BBC. A Vatikán szerdán jelentette be, Ferenc pápa öt nővérnek ad szavazati jogot, így ők is voksolhatnak majd a pápai tanácsadó testület ülésén, a püspöki szinóduson.

A találkozón a nők korábban csak megfigyelőként vehettek részt, és bár továbbra is a férfiak szavaznak majd többségben, a római katolikus egyház évszázadok óta férfiak által dominált történetében mégis jelentős lépés a nővérek szavazati joga.

A papnők létjogosultságáért küzdő amerikai székhelyű Women's Ordination Conference "jelentős repedésnek nevezte az üvegplafonon" a pápa döntését. "A Vatikán képviselői és a püspökök évekig ellenálltak, minden zsinaton elmozdították a céltáblát, amiért nem engedték meg a nőknek a választást. A ki nem mondott ok mindig a szexizmus volt" – írta a csoport a Twitteren.

Ferenc pápa a nővérek voksolása mellett bejelentette azt is, hogy szavazati jogot kap 70 kiválasztott, nem egyházi tag is. A lépés szintén szakít a hagyományokkal, és így a püspöki szinódus nem csak az egyházi méltóságok találkozója lesz. Mindehhez hozzátette, reményei szerint ennek a 70 embernek a fele nő lesz, de szeretné, ha bevonnák a fiatalokat is.

Ferenc pápa többször is kijelentette már, milyen fontosnak tartja a nők szerepét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.