Finnország visszalépett, nem építtetnek atomerőművet a Roszatommal

  • narancs.hu
  • 2022. március 23.

Külpol

Gyakorlatilag ez lett volna a Paks 2 mintaprojektje.

Finnország gazdasági minisztere, Mika Lintilä szerdán a helsinki parlamentben kijelentette, hogy "teljesen kizárt", hogy építési engedélyt kapjon a Hanhikivi atomerőmű megépítése - írja a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy az erőmű gyakoratilag a paksi beruházás "testvérének" tekinthető, ugyanis szintén a Roszatom lett volna a kivitelező, illetve ugyanazt a típust építették volna fel Finnországban is, mint amit Paksra terveztek. Nem elhanyagolható különsbség azért volt a projektben: a finnek ugyanis Pakssal ellentétben nem orosz államközi hitelből fedezték volna az építést. A beruházás fővállalkozója egy vegyesvállalat lett volna, aminek 34 százalékos tulajdonosa a Roszatom, a a többiben pedig finn állam és más  önkormányzati és magáncégek.

A 444.hu emlékeztet a finneknél már előbb elkezdődött az engedélyeztetési eljárás, mint a Paks 2 esetében, de még nem adták ki a létesítési engedélyt. Ennek oka a lap szerint az, hogy a Roszatom által beígért erőmű tervei nincsenek készen, mert az EU-s szabályok szigorúbbak, és az ennek megfelelő kiegészítések még hiányosak voltak. A cikk hozzáteszi: "nem hivatalosan az terjed, hogy a magyar hatóságnak is ez a baja, és ezért nem adták ki még az engedélyt Paksra".

Kiemelik: a finn projekt és engedély várakoztatása eddig fontos érv volt a magyar engedélyeztetésben is, ugyanis a magyar engedélyezést intéző OAH úgy gondolkozhatott,hogy amíg a finn engedély nincs meg, addig ők is várhatnak.

Most azonban már biztos: a finn engedélyes sosem lesznek meg. Mika Lintilä azzal indokolta a döntését, hogy

nem lehet olyan cégre bízni egy finn atomerőmű megépítését, amelyik megsértette a nemzetközi jogot.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.