Ausztrália kérelmezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ejtsék a vádakat a WikiLeaks alapítója, az ausztrál Julian Assange ellen, és ezt a kérést Joe Biden elnök fontolóra veszi – írja a BBC információjára hivatkozva a Telex.
Julian Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, amely dokumentumokat hozott nyilvánosságra többek között a szcientológiai egyházról, a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról, és 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki tetteiről, állítva, hogy a katonák civileket is öltek. Titkos amerikai diplomáciai üzeneteket is publikált.
2010 novemberében Svédország kérésére az Interpol felvette a körözött személyek listájára Assange-ot. Nemi erőszakkal vádolták, ezt a vádat 2019 végére ejtették. Évekig Ecuador londoni nagykövetségén élt, politikai menekültként, de miután az ecuadori elnök korrupciós ügyeiről is publikált adatokat a WikiLeaks, Assange-nak távoznia kellett a nagykövetségről. A brit rendőrség letartóztatta, az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága pedig kémkedés vádjával eljárást indított ellene, és kérte a kiadatását.
Assange azzal védekezik, hogy azt tette, amit egy újságírónak tennie kell.
Most a kiadatás ellen küzd a brit bíróságon. Márciusban olyan döntés született, hogy egyelőre nem adják ki, és Nagy-Britannia biztosítékokat kér az Amerikai Egyesült Államoktól arra, hogy Assange-ot nem ítélik halálra.
Ausztrália parlamentje nemrég úgy döntött, hogy Assange térjen vissza a hazájába. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök úgy gondolja, hogy Assange tetteit nem egyformán ítélik meg, de ez a huzavona nem mehet a végtelenségig.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a 2010-es kiszivárogtatás „az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb titkos információs kompromittálása” volt.
A WikiLeaks most is dolgozik:
