Interjú

„Nem szabad feladnunk”

Sandra Maischberger újságíró, producer

Film

Leni Riefenstahl nemcsak Hitler kedvenc rendezője, de propagandafilmjeinek alkotója is volt, aki haláláig ragaszkodott ahhoz, hogy nem tudott a II. világháború német rémtetteiről. A Riefenstahl című új dokumentumfilm bemutatójára érkezett Budapestre a mű producere, Sandra Maischberger német televíziós újságíró, Európa egyik legbefolyásosabb médiaszemélyisége.

Pályája során írt interjúkötetet Helmut Schmidttel, több tévéműsor házigazdája volt, 2003 óta pedig saját nevét viselő talk show-t vezet a német közszolgálati Das Erste csatornán, ahol a legfontosabb vezetőkkel, a kulturális és politikai élet meghatározó alakjaival készít interjúkat, s ő vezette az idei kampány csúcspontjának számító Scholz–Merz-vitát is. Riefenstahl művészetéről és megítéléséről, a német választásokról és arról is kérdeztük, hogy eljutnak-e hozzá is a magyar propaganda hírei Németország bukásáról.

*

Magyar Narancs: 2002-ben, egy évvel a halála előtt készített interjút Leni Riefenstahllal. Mi volt a benyomása róla?

Sandra Maischberger: Igazi díva volt. A házába hívott minket, ahol mindent előkészítettünk a beszélgetéshez. Egyszer csak megjelent a lépcső tetején, körülnézett, várt egy percet, majd jelentőségteljesen levonult. Aztán gyakorlatilag egyetlen kérdésre sem válaszolt. Persze mindenre felelt valamit, de a kétnapos interjú után is az volt az érzésem, hogy nem mondja el a teljes igazságot az életéről. Szóval anélkül kellett távoznom, hogy valójában megérthettem volna őt.

MN: Hogyan szerezték meg a 700 dobozból álló hagyatékát, amelyen a dokumentumfilmjük alapszik?

SM: Véletlenül elsők között értesültem róla, hogy a férje meghalt. Tudtam, hogy a háza, ahol az interjú alatt jártam, tele van értékes filmekkel, képekkel és iratokkal, úgyhogy mindenképpen szerettem volna hozzájutni ezekhez, amíg még egyben vannak. Néhány hónap alatt sikerrel is jártam, és megszereztem a jogokat: mi nyithattuk ki először ezt a közel 700 dobozból álló hagyatékot. Évekbe került, amíg a levéltári szakértőkből álló csapatommal az anyag mélyére ástunk. Ezután jött a képbe Andres Veiel rendező, akit felkértünk, hogy készítsen dokumentumfilmet Riefenstahlról.

MN: Róla legtöbbünknek nagy hatású propagandafilmjei, a kétrészes Olimpia, vagy éppen Az akarat diadala jut eszünkbe. Ő azonban a dokumentumfilmben azt állítja, ha valaki meg akarja érteni őt, nézze meg az 1932-es Kék fény című drámáját, amelyet Balázs Bélával készített, és a főszerepet is ő játszotta.

SM: A Kék fény egy számkivetett nőről szól, aki harmóniában él a természettel, de meg kell halnia, mert nem akarja elárulni az eszméit. Leni Riefenstahl azt szerette volna, hogy őt is így lássák: mint valakit, akit mindössze a tiszta szépség vonzott – ám az ördögi erők kivetették rá a hálójukat. Ha ugyanis nem így tekintünk rá, akkor egy olyan személynek látszik, aki az emberiség történetének egyik legbrutálisabb rezsimjét szolgálta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.