Interjú

„Nem szabad feladnunk”

Sandra Maischberger újságíró, producer

Film

Leni Riefenstahl nemcsak Hitler kedvenc rendezője, de propagandafilmjeinek alkotója is volt, aki haláláig ragaszkodott ahhoz, hogy nem tudott a II. világháború német rémtetteiről. A Riefenstahl című új dokumentumfilm bemutatójára érkezett Budapestre a mű producere, Sandra Maischberger német televíziós újságíró, Európa egyik legbefolyásosabb médiaszemélyisége.

Pályája során írt interjúkötetet Helmut Schmidttel, több tévéműsor házigazdája volt, 2003 óta pedig saját nevét viselő talk show-t vezet a német közszolgálati Das Erste csatornán, ahol a legfontosabb vezetőkkel, a kulturális és politikai élet meghatározó alakjaival készít interjúkat, s ő vezette az idei kampány csúcspontjának számító Scholz–Merz-vitát is. Riefenstahl művészetéről és megítéléséről, a német választásokról és arról is kérdeztük, hogy eljutnak-e hozzá is a magyar propaganda hírei Németország bukásáról.

*

Magyar Narancs: 2002-ben, egy évvel a halála előtt készített interjút Leni Riefenstahllal. Mi volt a benyomása róla?

Sandra Maischberger: Igazi díva volt. A házába hívott minket, ahol mindent előkészítettünk a beszélgetéshez. Egyszer csak megjelent a lépcső tetején, körülnézett, várt egy percet, majd jelentőségteljesen levonult. Aztán gyakorlatilag egyetlen kérdésre sem válaszolt. Persze mindenre felelt valamit, de a kétnapos interjú után is az volt az érzésem, hogy nem mondja el a teljes igazságot az életéről. Szóval anélkül kellett távoznom, hogy valójában megérthettem volna őt.

MN: Hogyan szerezték meg a 700 dobozból álló hagyatékát, amelyen a dokumentumfilmjük alapszik?

SM: Véletlenül elsők között értesültem róla, hogy a férje meghalt. Tudtam, hogy a háza, ahol az interjú alatt jártam, tele van értékes filmekkel, képekkel és iratokkal, úgyhogy mindenképpen szerettem volna hozzájutni ezekhez, amíg még egyben vannak. Néhány hónap alatt sikerrel is jártam, és megszereztem a jogokat: mi nyithattuk ki először ezt a közel 700 dobozból álló hagyatékot. Évekbe került, amíg a levéltári szakértőkből álló csapatommal az anyag mélyére ástunk. Ezután jött a képbe Andres Veiel rendező, akit felkértünk, hogy készítsen dokumentumfilmet Riefenstahlról.

MN: Róla legtöbbünknek nagy hatású propagandafilmjei, a kétrészes Olimpia, vagy éppen Az akarat diadala jut eszünkbe. Ő azonban a dokumentumfilmben azt állítja, ha valaki meg akarja érteni őt, nézze meg az 1932-es Kék fény című drámáját, amelyet Balázs Bélával készített, és a főszerepet is ő játszotta.

SM: A Kék fény egy számkivetett nőről szól, aki harmóniában él a természettel, de meg kell halnia, mert nem akarja elárulni az eszméit. Leni Riefenstahl azt szerette volna, hogy őt is így lássák: mint valakit, akit mindössze a tiszta szépség vonzott – ám az ördögi erők kivetették rá a hálójukat. Ha ugyanis nem így tekintünk rá, akkor egy olyan személynek látszik, aki az emberiség történetének egyik legbrutálisabb rezsimjét szolgálta.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.

Majdnem nagyobb baj lett belőle

A szabolcsi faluban, Nyírcsaholyban, 1960 februárjában több százan tiltakoztak a kényszerkollektivizálás ellen. A nyírcsaholyi asszonylázadás nem az egyetlen megmozdulás volt a téeszesítés ellen ezen a vidéken. A helyszínen jártunk.