Interjú

„Nem szabad feladnunk”

Sandra Maischberger újságíró, producer

Film

Leni Riefenstahl nemcsak Hitler kedvenc rendezője, de propagandafilmjeinek alkotója is volt, aki haláláig ragaszkodott ahhoz, hogy nem tudott a II. világháború német rémtetteiről. A Riefenstahl című új dokumentumfilm bemutatójára érkezett Budapestre a mű producere, Sandra Maischberger német televíziós újságíró, Európa egyik legbefolyásosabb médiaszemélyisége.

Pályája során írt interjúkötetet Helmut Schmidttel, több tévéműsor házigazdája volt, 2003 óta pedig saját nevét viselő talk show-t vezet a német közszolgálati Das Erste csatornán, ahol a legfontosabb vezetőkkel, a kulturális és politikai élet meghatározó alakjaival készít interjúkat, s ő vezette az idei kampány csúcspontjának számító Scholz–Merz-vitát is. Riefenstahl művészetéről és megítéléséről, a német választásokról és arról is kérdeztük, hogy eljutnak-e hozzá is a magyar propaganda hírei Németország bukásáról.

*

Magyar Narancs: 2002-ben, egy évvel a halála előtt készített interjút Leni Riefenstahllal. Mi volt a benyomása róla?

Sandra Maischberger: Igazi díva volt. A házába hívott minket, ahol mindent előkészítettünk a beszélgetéshez. Egyszer csak megjelent a lépcső tetején, körülnézett, várt egy percet, majd jelentőségteljesen levonult. Aztán gyakorlatilag egyetlen kérdésre sem válaszolt. Persze mindenre felelt valamit, de a kétnapos interjú után is az volt az érzésem, hogy nem mondja el a teljes igazságot az életéről. Szóval anélkül kellett távoznom, hogy valójában megérthettem volna őt.

MN: Hogyan szerezték meg a 700 dobozból álló hagyatékát, amelyen a dokumentumfilmjük alapszik?

SM: Véletlenül elsők között értesültem róla, hogy a férje meghalt. Tudtam, hogy a háza, ahol az interjú alatt jártam, tele van értékes filmekkel, képekkel és iratokkal, úgyhogy mindenképpen szerettem volna hozzájutni ezekhez, amíg még egyben vannak. Néhány hónap alatt sikerrel is jártam, és megszereztem a jogokat: mi nyithattuk ki először ezt a közel 700 dobozból álló hagyatékot. Évekbe került, amíg a levéltári szakértőkből álló csapatommal az anyag mélyére ástunk. Ezután jött a képbe Andres Veiel rendező, akit felkértünk, hogy készítsen dokumentumfilmet Riefenstahlról.

MN: Róla legtöbbünknek nagy hatású propagandafilmjei, a kétrészes Olimpia, vagy éppen Az akarat diadala jut eszünkbe. Ő azonban a dokumentumfilmben azt állítja, ha valaki meg akarja érteni őt, nézze meg az 1932-es Kék fény című drámáját, amelyet Balázs Bélával készített, és a főszerepet is ő játszotta.

SM: A Kék fény egy számkivetett nőről szól, aki harmóniában él a természettel, de meg kell halnia, mert nem akarja elárulni az eszméit. Leni Riefenstahl azt szerette volna, hogy őt is így lássák: mint valakit, akit mindössze a tiszta szépség vonzott – ám az ördögi erők kivetették rá a hálójukat. Ha ugyanis nem így tekintünk rá, akkor egy olyan személynek látszik, aki az emberiség történetének egyik legbrutálisabb rezsimjét szolgálta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.