Interjú

„Hiába próbálják ezt elbábozni”

Tálas Péter és Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértők a nagyhatalmi szembenállásról

Külpol

A még mindig hegemón helyzetű Egyesült Államok számára leginkább Oroszország és Kína katonai ereje jelent kihívást, Európa viszont továbbra sem játszik komoly katonai-stratégiai szerepet, különösen vonatkozik ez Németországra – erről is beszélt nekünk az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője és tudományos munkatársa.

Magyar Narancs: Milyen szempontok, kategóriák szerint lehet értelmezni a katonai erőviszonyokat? A nukleáris fegyverzet, a hagyományos fegyverzet, vagy éppen az új, kísérleti fegyvernemek számbavétele ad-e jó összehasonlítást?

Csiki Varga Tamás: Amikor a katonai képességeket akarjuk összevetni, akkor a döntő kérdés, hogy ki az a két fél, akinek összemérjük a képességeit, és hogy milyen jellegű háborúra készülnek a szemben álló felek. Egy dolog a mennyiségi összehasonlítás, de a minőségi különbség szempontjából sem mindegy, hogy a szuperhatalmak egymással vagy egy kisebb állammal kerülnek-e konfliktusba. Más jellegű fegyveres erők és katonai képességek kellenek egy magas intenzitású katonai konfliktushoz, mint mondjuk az Öböl-háború vagy a 2003-as iraki, illetve más egy elhúzódó, stabilizációs jellegű konfliktushoz, mint amit Afganisztánban láttunk. Beszélhetünk emellett kinetikus vagy nem kinetikus konfliktusról: előbbi esetben harcoló erők a terepen, harckocsikkal, rakétákkal csapnak össze, közvetlen kontaktusban vannak a felek és élő erő ellen harcolnak, utóbbi esetben pedig mondjuk kibertámadással bénítanak meg egy fontos védelmi vagy polgári rendszert – ennek másodlagosan lehet olyan károkozás a következménye, mintha háborút vívnának egymással. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szuperhatalmak között – és Oroszországot a nukleáris komponens miatt, de talán a hagyományos erők szempontjából is joggal nevezzük szuperhatalomnak – a kölcsönös elrettentés működik, ezt hangsúlyozza a nyugati szövetség is.

A tényezőket vizsgálva leginkább azt érdemes figyelembe venni, mennyit költenek hosszú távon a haderőre, mekkora a védelmi költségvetésük. Jellemző, hogy 2020-ban az Egyesült Államok 738 milliárdot költött védelmi célokra, ami a Föld összes országa teljes védelmi költségvetésének 40 százaléka. Ez óriási túlsúlyt jelez. Ennek a fő motivációja, hogy az Egyesült Államoknak globális a katonai jelenléte is. Kiterjedt a szövetségi rendszere, miként azok az érdekei is, amelyeket különböző térségekben meg kíván védeni. Ennek részei a katonai bázisok, ahol jelen vannak a katonai erők is. A műveletek most, hogy az afganisztáni küldetés véget ért, sokkal visszafogottabbak. Ezen szerepek alapján mondhatjuk, hogy az amerikai hegemón katonai hatalom. Ehhez képest a feltörekvő Kína a maga 193 milliárd dolláros katonai büdzséjével a globálisnak kicsit több mint 10 százalékát költi. Jellemző az is, hogy Európában a britek katonai költségvetése a legnagyobb 61,5 milliárd dollárral – Magyarország 2,5 milliárd dollár ki­adással jelzi, hol is állunk a csípési sorrendben.

MN: Vannak olyan fegyvertípusok, ahol darabszámra jobban állnak az oroszok vagy a kínaiak az amerikaiaknál?

Csiki Varga Tamás: Ha mennyiségileg nézzük, illetve számszerűsítjük a katonai eszközöket, akkor érdemes külön venni a hagyományos és nem hagyományos fegyvereket. Kezdhetjük mindjárt a nukleáris robbanófejekkel – ezekből az oroszoknak és az amerikaiaknak 6 ezer körül van –, ezen belül az oroszoknak kicsit több. A többi nukleáris hatalom esetében ez a szám jóval kevesebb: 200–300, esetleg csak 50–60 robbanófej. Volt itt egy technológiai modernizáció is a hatvanas évektől fogva: az interkontinentális ballisztikus rakéták már nem is csak egy robbanófejet hordoznak, hanem 8–12 darabot, amelyeket egyenként lehet célokra irányítani. Interkontinentális ballisztikus rakétákból, amelyek a legnagyobb hatótávolságúak, egyben a legnagyobb sebességgel képesek csapást mérni, az amerikaiaknak 400 van, az oroszoknak 336, Kínának mindössze 104. Stratégiai bombázóból Kínának van a legtöbb, 221, az amerikaiaknak 157, az oroszoknak 137 ilyen harci repülőgépük van. Ezekből nyilvánvalóan azoknak van a legtöbb, akik nagy hatótávolságú elrettentő-támadó potenciált akarnak fenntartani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.