Trump első harminc napja

Hódító Robur

Külpol

Mi fűti Donald Trumpot, merre mutatnak első intézkedései? Elnökségének első 30 napja sokkolta az amerikaiakat – de az, amit eddig tett, tetszik a szavazók többségének.

Donald Trump talán még soha nem volt olyan népszerű, mint mostani elnöksége első hónapja után. Az Egyesült Államokban az első száz nap értékelésének Franklin D. Roosevelt elnöksége óta van hagyománya: ő akkor, a gazdasági világválság idején elnöksége első száz napjára ígért drasztikus intézkedéseket, és ezt be is váltotta: ennyi idő alatt elfogadtatta a New Dealnek nevezett intézkedéscsomagot a törvényhozással. Az első száz napot az elnökség „mézesheteinek” nevezi az amerikai sajtó, ekkor próbálja minden elnök elfogadtatni legradikálisabb vagy legellentmondásosabb terveit, mert tudja, hogy később a lehetőségei csak szűkülni fognak.

De nem sokra megy az, aki valamiféle konzisztens ideológiát keres Trump eddigi ténykedése mögött, a kaotikus, gyakran egymásnak ellentmondó kijelentések és döntések mögött ugyanis nehéz felfedezni valamiféle átfogó, jól végiggondolt politikai manifesztumot. Ezt az adminisztrációt a gyakorlatiasság jellemzi, Trumpnak nincsenek átfogó jövőképet elemző beszédei vagy nyilatkozatai. A mantra egyszerű: Tegyük újra naggyá Amerikát! Mindemellett politikai és gazdasági döntéseinek talán mégiscsak van egy állandó jellemzője: ő elsősorban és mindenekfelett „tranzakciós elnök”.

Valamit valamiért

Trump Elon Muskot bízta meg az újonnan létrehozott kormányzati hatékonysági minisztérium (Department of Government Efficiency – DOGE) vezetésével. Az ideiglenes szervezet feladata az, hogy 1000 milliárd dollárt faragjon le a tavaly 6,76 billió (1012) dollárra rúgó szövetségi költségvetésből. Ehhez állami alkalmazottak tízezreitől kellene megszabadulni, és mostanra közülük már mintegy 75 ezer el is fogadta a végkielégítéssel járó ajánlatot. (Ezen sorok írásakor a bíróság ideiglenesen blokkolta az elbocsátások végrehajtását.) Trump csillogó szemekkel hallgatta, hogy vagy 8 ezer kormányzati épület már most üres, és a további kényszernyugdíjazásokkal rengeteg további épületet lehetne hasznosítani, vagy az ingatlanbérleteket törölni. Az elnök, mint tudjuk, ingatlanfejlesztő, és nem kétséges, hogy mindebben a felszabaduló épületek újrahasznosítása, az azokkal kapcsolatos „tranzakciók” érdeklik a legjobban. Trump szeme előtt nem az elbocsátottak sorsa, hanem a hatalmas ingatlanügylet izgalma lebeg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.