Trump első harminc napja

Hódító Robur

Külpol

Mi fűti Donald Trumpot, merre mutatnak első intézkedései? Elnökségének első 30 napja sokkolta az amerikaiakat – de az, amit eddig tett, tetszik a szavazók többségének.

Donald Trump talán még soha nem volt olyan népszerű, mint mostani elnöksége első hónapja után. Az Egyesült Államokban az első száz nap értékelésének Franklin D. Roosevelt elnöksége óta van hagyománya: ő akkor, a gazdasági világválság idején elnöksége első száz napjára ígért drasztikus intézkedéseket, és ezt be is váltotta: ennyi idő alatt elfogadtatta a New Dealnek nevezett intézkedéscsomagot a törvényhozással. Az első száz napot az elnökség „mézesheteinek” nevezi az amerikai sajtó, ekkor próbálja minden elnök elfogadtatni legradikálisabb vagy legellentmondásosabb terveit, mert tudja, hogy később a lehetőségei csak szűkülni fognak.

De nem sokra megy az, aki valamiféle konzisztens ideológiát keres Trump eddigi ténykedése mögött, a kaotikus, gyakran egymásnak ellentmondó kijelentések és döntések mögött ugyanis nehéz felfedezni valamiféle átfogó, jól végiggondolt politikai manifesztumot. Ezt az adminisztrációt a gyakorlatiasság jellemzi, Trumpnak nincsenek átfogó jövőképet elemző beszédei vagy nyilatkozatai. A mantra egyszerű: Tegyük újra naggyá Amerikát! Mindemellett politikai és gazdasági döntéseinek talán mégiscsak van egy állandó jellemzője: ő elsősorban és mindenekfelett „tranzakciós elnök”.

Valamit valamiért

Trump Elon Muskot bízta meg az újonnan létrehozott kormányzati hatékonysági minisztérium (Department of Government Efficiency – DOGE) vezetésével. Az ideiglenes szervezet feladata az, hogy 1000 milliárd dollárt faragjon le a tavaly 6,76 billió (1012) dollárra rúgó szövetségi költségvetésből. Ehhez állami alkalmazottak tízezreitől kellene megszabadulni, és mostanra közülük már mintegy 75 ezer el is fogadta a végkielégítéssel járó ajánlatot. (Ezen sorok írásakor a bíróság ideiglenesen blokkolta az elbocsátások végrehajtását.) Trump csillogó szemekkel hallgatta, hogy vagy 8 ezer kormányzati épület már most üres, és a további kényszernyugdíjazásokkal rengeteg további épületet lehetne hasznosítani, vagy az ingatlanbérleteket törölni. Az elnök, mint tudjuk, ingatlanfejlesztő, és nem kétséges, hogy mindebben a felszabaduló épületek újrahasznosítása, az azokkal kapcsolatos „tranzakciók” érdeklik a legjobban. Trump szeme előtt nem az elbocsátottak sorsa, hanem a hatalmas ingatlanügylet izgalma lebeg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.