„Elég naiv elképzelés, hogy egy fickó, akire itt senki sem szavazott, majd megparancsolja a katonáknak, hogy tegyék le a fegyvert” – mondja Inna Szovszun, az Európa-párti Holosz parlamenti képviselője Donald Trump kijelentéseire reagálva. Szerinte nem akkor és nem azért lesz béke, mert az Egyesült Államok elnöke ezt kinyilvánítja – jó lenne, ha ezt Trump is mihamarabb belátná. A béke iránti vágy önmagában nem elegendő, teszi hozzá. Ha megkérdeznénk az utcán bárkit, hogy szeretne-e békét, ugyan ki ne akarna? Ki akar olyan országban élni, ahol mindennaposak a légiriadók, ahol a férfiak az életüket kockáztatják, ahol szétesnek családok, egzisztenciák, a gyerekeknek nincs gyerekkoruk és perspektívájuk? Ki a fene vágyna ilyen életre? Nyilvánvalóan senki. Ám az, hogy miként lehet a háborúnak véget vetni, egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az orosz hadsereg húzzon haza, adja fel a megszállt területeket, hangsúlyosan ideértve a 2014-ben elfoglalt Krímet is. Ez az egyik véglet. A másik az, hogy az ukrán hadsereg tegye le a fegyvert, és az ország fogadja el, hogy új idők jönnek egy megcsonkított területű Ukrajnával, továbbá azzal a kockázattal, hogy még itt sincs vége. Az elfoglalt területen élő ukránok nagyon rosszul járnak – de ez van. A megoldásnak valahol a kettő között kell lennie, ám ennek megtalálását számos körülmény nehezíti.
Kivitelezés
Tegyük fel, hogy a két fél hajlandó béketárgyalásokat folytatni, mondja Inna Szovszun. Azt hogyan lehetne pillanatnyilag ratifikálni? Jelenleg az ukrán parlament nem tudna ilyen szintű döntést hozni, hiszen a képviselők mandátuma lejárt. A kormány hozhat intézkedéseket a parlament jóváhagyása nélkül, de ilyen horderejű ügyben nem. Erre mindenképpen ki kellene dolgozni valamilyen megoldást, hogy a döntés legitim legyen.
Választásokat tartani nem lehet pillanatnyilag az országban, akármit is mond erről Donald Trump. Ez egyébként Vlagyimir Putyin narratívája, ő az, aki szerint Zelenszkij nem legitim vezetője az országnak. Trump felvetése abból a szempontból érthető, hogy a demokrácia mint általános érték, mint ethosz, elvben valóban sérül, ha nem rendez választásokat Ukrajna, ám azt is látni kell, hogy ez technikailag kivitelezhetetlen. Ha most lennének választások, az ugyanúgy aláásná a demokráciát. Hiszen kik szavazhatnának és hogyan? Nem lehet a frontvonalon szavazóköröket kialakítani, és elég furcsa lenne az a választás, amelyen a több százezer állományban lévő katona nem nyilváníthat véleményt. Arról nem beszélve, hogy több millióan kénytelenek voltak elhagyni a lakóhelyüket: ők kire és mi módon tudnának szavazni? Végül az elfoglalt területeken hogy lehetne szavazni? Ha ott nem lenne szavazókör, az ukrán állam azzal elismerné, hogy azok a területek már nem tartoznak az országhoz. Ha meg lenne szavazókör, ki garantálná, hogy ami ott történik, az törvényes?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
