Az amerikai techipar Trumppal nyomul az adatainkért

Érted jönnek

Külpol

A demokraták melegágyának vélt Szilícium-völgy beállt a republikánus elnök mögé. Sokan most döbbentek rá, hogy ezek a fiatalos, laza, világmegváltónak hitt cégek is hidegfejű multik.

Amikor Donald Trump januári beiktatási ceremóniájáról megérkeztek az első képek arról, hogy Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg egymás mellett állva ünneplik a republikánus elnököt, sokak számára egyértelművé vált, hogy vége az amerikai start­upok és technológiai óriásoknak otthont adó Szilícium-völgy ártatlanságának. Ez a három férfi nem csak a világ nyilvánosságának jelentős részét uralja a Facebookon, az X-en és az Amazonon keresztül, de ők a világ három leggazdagabb embere is. A beiktatása óta jószerivel naponta megrázó rendeleteket aláíró Trump a techszektor lekenyerezésével nemcsak pénz és egyéb javak felett rendelkezhet, hanem arról is, hogy sokan mit higgyenek valóságnak. Elon Musk azóta hatékonyságnövelés címen kvázi elnökként építi le az amerikai adminisztrációt, szabad bejárása van Trumphoz, beleszól a választásokba Ausztriától kezdve Németországon át egészen Nagy-Britanniáig. Zuckerberg bezáratta a Meta tényellenőrző részlegét, vége az esélyegyenlőségi és sokszínűségi programjainak, januárban eltávolította a transznemű-nonbináris témát a Messenger applikációból. Később pedig odanyilatkozott, hogy a techvállalatoknak több „maszkulin energiára” lenne szükségük, ugyanis a „női energiák” miatt „töketlenné” váltak. Bezos új irányvétele az általa birtokolt sajtóorgánumok dolgozóit aggasztja egyre jobban.

Kinek az igazsága?

Mivel Magyarországon továbbra is a Facebook magasan a legnépszerűbb platform, tömegesen csak ezután fogunk azzal találkozni, amit az X-et aktívabban használó nyugatiak már megtapasztaltak a mindennapokban. Bár az Fb tényellenőrző platformja nem működött mindig jól, a legostobább hazugságokat azért eltüntette. És ennek volt hatása: egy 2018-as MIT-kutatás is arra jutott már, hogy az álhírek összehasonlíthatatlanul gyorsabban terjednek a valódi híreknél, ráadásul jóval több embert érnek el. Ha kísérletet sem teszünk a konteók kiszűrésére, akkor abból azok fognak profitálni, akik szerint a tényközlés is csupán egy vélemény: ha a gyerekeken tömegesen nemváltó műtétet elvégeztető német államról vagy a háttérhatalom mozgatta migránshordákról beszél valaki hivatalos vagy hivatalosnak tűnő csatornákon, az is pusztán a szólásszabadságával él. A szuverenistának és patriótának nevezett politikai erőkből így lesznek néhány amerikai üzleti kör kiszolgálói, miközben a techoligarchia azt csinálja, amivel általában Soros Györgyöt szokás gyanúsítani: bármiféle választott pozíció nélkül hozhat helyzetbe vagy buktathat meg választott kormányokat, és uralja a nyilvánosságot.

Az amerikai techszektor jelentős része korábban kifejezetten a demokratákhoz húzott, a világ jelentős része pedig az unalmas és szigorú üzleti életet leváltó fiatal srácokat és csajokat látta az új elitben, akik már nem csak pénzt akarnak keresni, de jobb világot is építenének. Aztán 2021-ben Joe Biden elnök azt a Jonathan Kantert jelölte az igazságügyi minisztérium trösztellenes osztályának az élére, aki kifejezetten a techvállalatok elleni panaszosokat képviselte: korábban vizsgálta a Google, az Amazon, a MasterCard és az Uber esetleges versenyellenes magatartását is. Kanter és Biden a nulladik percben nekiment a techcégeknek, és ennek a legnagyobb eredménye talán az a tavaly augusztusi ítélet volt, mely szerint a Google visszaélt erőfölényével monopóliuma érdekében. Az Apple-t sem kímélték amiatt, hogy a tőle független gyártók appjainak elérését szándékosan megnehezítette a készülékeihez. A Biden-adminisztráció komolyan vette a szektor megregulázását: még tavaly november végén is indult tröszt­ellenes vizsgálat a Microsoft ellen.

A szektor irányítói közül többen is „szélsőbalosnak” minősítették ezeket az intézkedéseket, és Biden négy éve alatt egyre nyíltabban várták Donald Trump visszatérését, aki nagyon gyorsan megígérte, hogy a 2021 utáni összes szabályozást és akadékoskodást visszaszívja. Innen kezdve a szektor nagyágyúinak anyagi érdeke fűződött az elnökváltáshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.