Amikor Donald Trump januári beiktatási ceremóniájáról megérkeztek az első képek arról, hogy Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg egymás mellett állva ünneplik a republikánus elnököt, sokak számára egyértelművé vált, hogy vége az amerikai startupok és technológiai óriásoknak otthont adó Szilícium-völgy ártatlanságának. Ez a három férfi nem csak a világ nyilvánosságának jelentős részét uralja a Facebookon, az X-en és az Amazonon keresztül, de ők a világ három leggazdagabb embere is. A beiktatása óta jószerivel naponta megrázó rendeleteket aláíró Trump a techszektor lekenyerezésével nemcsak pénz és egyéb javak felett rendelkezhet, hanem arról is, hogy sokan mit higgyenek valóságnak. Elon Musk azóta hatékonyságnövelés címen kvázi elnökként építi le az amerikai adminisztrációt, szabad bejárása van Trumphoz, beleszól a választásokba Ausztriától kezdve Németországon át egészen Nagy-Britanniáig. Zuckerberg bezáratta a Meta tényellenőrző részlegét, vége az esélyegyenlőségi és sokszínűségi programjainak, januárban eltávolította a transznemű-nonbináris témát a Messenger applikációból. Később pedig odanyilatkozott, hogy a techvállalatoknak több „maszkulin energiára” lenne szükségük, ugyanis a „női energiák” miatt „töketlenné” váltak. Bezos új irányvétele az általa birtokolt sajtóorgánumok dolgozóit aggasztja egyre jobban.
Kinek az igazsága?
Mivel Magyarországon továbbra is a Facebook magasan a legnépszerűbb platform, tömegesen csak ezután fogunk azzal találkozni, amit az X-et aktívabban használó nyugatiak már megtapasztaltak a mindennapokban. Bár az Fb tényellenőrző platformja nem működött mindig jól, a legostobább hazugságokat azért eltüntette. És ennek volt hatása: egy 2018-as MIT-kutatás is arra jutott már, hogy az álhírek összehasonlíthatatlanul gyorsabban terjednek a valódi híreknél, ráadásul jóval több embert érnek el. Ha kísérletet sem teszünk a konteók kiszűrésére, akkor abból azok fognak profitálni, akik szerint a tényközlés is csupán egy vélemény: ha a gyerekeken tömegesen nemváltó műtétet elvégeztető német államról vagy a háttérhatalom mozgatta migránshordákról beszél valaki hivatalos vagy hivatalosnak tűnő csatornákon, az is pusztán a szólásszabadságával él. A szuverenistának és patriótának nevezett politikai erőkből így lesznek néhány amerikai üzleti kör kiszolgálói, miközben a techoligarchia azt csinálja, amivel általában Soros Györgyöt szokás gyanúsítani: bármiféle választott pozíció nélkül hozhat helyzetbe vagy buktathat meg választott kormányokat, és uralja a nyilvánosságot.
Az amerikai techszektor jelentős része korábban kifejezetten a demokratákhoz húzott, a világ jelentős része pedig az unalmas és szigorú üzleti életet leváltó fiatal srácokat és csajokat látta az új elitben, akik már nem csak pénzt akarnak keresni, de jobb világot is építenének. Aztán 2021-ben Joe Biden elnök azt a Jonathan Kantert jelölte az igazságügyi minisztérium trösztellenes osztályának az élére, aki kifejezetten a techvállalatok elleni panaszosokat képviselte: korábban vizsgálta a Google, az Amazon, a MasterCard és az Uber esetleges versenyellenes magatartását is. Kanter és Biden a nulladik percben nekiment a techcégeknek, és ennek a legnagyobb eredménye talán az a tavaly augusztusi ítélet volt, mely szerint a Google visszaélt erőfölényével monopóliuma érdekében. Az Apple-t sem kímélték amiatt, hogy a tőle független gyártók appjainak elérését szándékosan megnehezítette a készülékeihez. A Biden-adminisztráció komolyan vette a szektor megregulázását: még tavaly november végén is indult trösztellenes vizsgálat a Microsoft ellen.
A szektor irányítói közül többen is „szélsőbalosnak” minősítették ezeket az intézkedéseket, és Biden négy éve alatt egyre nyíltabban várták Donald Trump visszatérését, aki nagyon gyorsan megígérte, hogy a 2021 utáni összes szabályozást és akadékoskodást visszaszívja. Innen kezdve a szektor nagyágyúinak anyagi érdeke fűződött az elnökváltáshoz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
