Az ukrajnai háború mindennapjai

Másfajta otthon

Külpol

A kreativitás, a közösséghez tartozás segít elviselni a mindennapokat Herszonban. Töltényhüvelyeket ugyanúgy ki lehet dekorálni, mint egy óvóhelyet, egy-két rossz vers pedig akkor is nevetésre ingerel, ha amúgy semmi mókásat nem lehet mondani.

Kórházak, oktatási intézmények, lakóingatlanok – ezek az orosz hadsereg fő célpontjai Herszon megyében. Egy átlagos napon 50–60 rakétát is kilőhetnek a Dnyipro-parti településekre Beriszlavtól Herszonig, rosszabb napokon Herszon egyedül kap majdnem ennyit. „Ha durran és utána süvít, feküdj hasra és öleld a földet, mint egy LMP-s”, tanácsolta egy magyar barátom. Erre végül nem került sor, csak távoli dörrenéseket hallottunk, de nem bántuk, hogy rajtunk van a lövedékálló mellény. A herszoniak ilyesmit persze nem hordanak.

Fedél nélkül

Nem féltek? – kérdezem Ivant, a tolmácsunkat, aki megakadás nélkül fejezi be az elkezdett mondatot, mintha meg sem hallotta volna a zajt. „Á, ez kifelé ment, nem gond” – mondja és legyint. Ami befelé jön, annak más a hangja, akkor a föld is megremeg kicsit. Idővel fel lehet ismerni, meg lehet különböztetni, teszi hozzá. De ez most nem ügy.

Statisztikailag talán kimutatható, hogy a város mely részeit lövik gyakrabban – Dnyipro városrész és Korabel többet szerepel a helyi hírekben, a folyópart pedig értelemszerűen kritikus sáv. Dnyipro kerületben van a piac, a gázművek, az adóhivatal, Korabel jó része pedig kikötő és ipari terület. Kockázatos hosszabb időt tölteni a vasútállomás környékén is, a vasút stratégiai szempontból kritikus infrastruktúra. Ettől függetlenül bárhol becsapódhat egy eltévedt rakéta, a város minden részén van egy-két lebombázott épület. Hogy épp a miénket éri találat vagy a szomszédét, az már szerencse kérdése.

Aki a városban maradt – a korábbi 300 ezer közül úgy 40–50 ezer lakos –, megtanult együtt élni a kockázattal. Várják a buszt, járnak boltba, piacra, mennek dolgozni, már ha van hová és van mit. A vállalkozások jó része lehúzta a rolót. Az élelmiszerboltban ugyanakkor nagyjából minden kapható, a bankfiókok közül több is nyitva van, az ATM is üzemel, fel van töltve.

Az oktatás online zajlik, a Covid alatt már kiépült az infrastruktúra, így ezzel nincs gond. A 6. számú gimnáziumban, ahol a korábbi évekhez képest, amikor öt-hat osztály is indult, most csak két elsős osztály van, nem is nagyon lehetne jelenléti oktatás, mivel az épület tetejét elvitte egy rakéta. Szerencsére senki sem sérült meg. Az iskola egyik alkalmazottja azt mesélte, a férje csak azért élt túl egy reggeli támadást, mert elaludt és elkésett a munkahelyéről. A helyreállítás már elkezdődött az iskolában. Nem sokkal a támadás után jött egy nagyobb eső, beázott minden, a falak több emelettel lejjebb is nedvesek voltak. A legfontosabb a tető rendbetétele, de a munka jóval nagyobb, hiszen a födém még mindig be van szakadva, a padlásról le lehet nézni a lenti tanterembe; a székek és padok alig látszanak ki a beton- és téglatörmelék alól. A pince ugyanakkor sértetlen. Natalja Szalnova, a gimnázium könyvtárosa, aki a megszállás után újra összegyűjtötte a széthordott és megsemmisített iskolai könyvtárat, azt mondja, mindenképpen olyan óvóhelyet akartak kialakítani, ahol hosszabb ideig is el lehet lenni. Van itt mosdó, ágy, a falakra díszítéseket is festettek, hogy ne legyen annyira rideg és szörnyű az egész. Az óvóhely a környéken lakók számára is elérhető, sokan élnek pince nélküli házakban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.