Az ukrajnai háború mindennapjai

Másfajta otthon

Külpol

A kreativitás, a közösséghez tartozás segít elviselni a mindennapokat Herszonban. Töltényhüvelyeket ugyanúgy ki lehet dekorálni, mint egy óvóhelyet, egy-két rossz vers pedig akkor is nevetésre ingerel, ha amúgy semmi mókásat nem lehet mondani.

Kórházak, oktatási intézmények, lakóingatlanok – ezek az orosz hadsereg fő célpontjai Herszon megyében. Egy átlagos napon 50–60 rakétát is kilőhetnek a Dnyipro-parti településekre Beriszlavtól Herszonig, rosszabb napokon Herszon egyedül kap majdnem ennyit. „Ha durran és utána süvít, feküdj hasra és öleld a földet, mint egy LMP-s”, tanácsolta egy magyar barátom. Erre végül nem került sor, csak távoli dörrenéseket hallottunk, de nem bántuk, hogy rajtunk van a lövedékálló mellény. A herszoniak ilyesmit persze nem hordanak.

Fedél nélkül

Nem féltek? – kérdezem Ivant, a tolmácsunkat, aki megakadás nélkül fejezi be az elkezdett mondatot, mintha meg sem hallotta volna a zajt. „Á, ez kifelé ment, nem gond” – mondja és legyint. Ami befelé jön, annak más a hangja, akkor a föld is megremeg kicsit. Idővel fel lehet ismerni, meg lehet különböztetni, teszi hozzá. De ez most nem ügy.

Statisztikailag talán kimutatható, hogy a város mely részeit lövik gyakrabban – Dnyipro városrész és Korabel többet szerepel a helyi hírekben, a folyópart pedig értelemszerűen kritikus sáv. Dnyipro kerületben van a piac, a gázművek, az adóhivatal, Korabel jó része pedig kikötő és ipari terület. Kockázatos hosszabb időt tölteni a vasútállomás környékén is, a vasút stratégiai szempontból kritikus infrastruktúra. Ettől függetlenül bárhol becsapódhat egy eltévedt rakéta, a város minden részén van egy-két lebombázott épület. Hogy épp a miénket éri találat vagy a szomszédét, az már szerencse kérdése.

Aki a városban maradt – a korábbi 300 ezer közül úgy 40–50 ezer lakos –, megtanult együtt élni a kockázattal. Várják a buszt, járnak boltba, piacra, mennek dolgozni, már ha van hová és van mit. A vállalkozások jó része lehúzta a rolót. Az élelmiszerboltban ugyanakkor nagyjából minden kapható, a bankfiókok közül több is nyitva van, az ATM is üzemel, fel van töltve.

Az oktatás online zajlik, a Covid alatt már kiépült az infrastruktúra, így ezzel nincs gond. A 6. számú gimnáziumban, ahol a korábbi évekhez képest, amikor öt-hat osztály is indult, most csak két elsős osztály van, nem is nagyon lehetne jelenléti oktatás, mivel az épület tetejét elvitte egy rakéta. Szerencsére senki sem sérült meg. Az iskola egyik alkalmazottja azt mesélte, a férje csak azért élt túl egy reggeli támadást, mert elaludt és elkésett a munkahelyéről. A helyreállítás már elkezdődött az iskolában. Nem sokkal a támadás után jött egy nagyobb eső, beázott minden, a falak több emelettel lejjebb is nedvesek voltak. A legfontosabb a tető rendbetétele, de a munka jóval nagyobb, hiszen a födém még mindig be van szakadva, a padlásról le lehet nézni a lenti tanterembe; a székek és padok alig látszanak ki a beton- és téglatörmelék alól. A pince ugyanakkor sértetlen. Natalja Szalnova, a gimnázium könyvtárosa, aki a megszállás után újra összegyűjtötte a széthordott és megsemmisített iskolai könyvtárat, azt mondja, mindenképpen olyan óvóhelyet akartak kialakítani, ahol hosszabb ideig is el lehet lenni. Van itt mosdó, ágy, a falakra díszítéseket is festettek, hogy ne legyen annyira rideg és szörnyű az egész. Az óvóhely a környéken lakók számára is elérhető, sokan élnek pince nélküli házakban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.