Engedélyezte szerdán a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájának forgalmazását.
Ez a második olyan vakcina, amelynek alkalmazását a brit szakhatóság jóváhagyta.
Mint ismert, az MHRA – a világon elsőként – e hónap elején a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját is engedélyezte. Az európaiakhoz hasonlóan a brit oltási kampány is ezzel az oltóanyaggal kezdődött.
Nagy-Britanniában az eddig beoltottak száma a 700 ezerhez közelít, de a brit kormány reményei szerint a könnyebben szállítható és tárolható Oxford/AstraZeneca-vakcina használatának engedélyezésével válhat igazán tömegessé az átoltottság.
A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon is tárolható. Addig az Oxford/AstraZeneca-vakcina szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható.
London a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 40 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból 100 millió adagot kötött le.
A The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon megjelent előzetes független szakértői értékelések biztonságosnak és hatékonynak minősítették az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát. A beszámoló szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák során a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre, és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálatok alapján két teljes dózis alkalmazásával átlagosan meghaladja a 70 százalékot. A hatékonyság azonban 90 százalék fölé emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak.
A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják, és a brit gyógyszerfelügyelet szerdai döntésével a két teljes dózisú alkalmazásra adott engedélyt.
(MTI)
