Két férfit végeztek ki Iránban villámtárgyalást követően

  • MTI
  • 2023. január 7.

Külpol

Iránban kivégeztek két férfit, mert állítólag részük volt egy félkatonai alakulat egy tagjának megölésében. Jogvédők látszatpernek nevezték az eljárást.

Újabb kivégzéseket hajtottak végre Iránban a szeptember óta tartó tüntetések óta. A Mizan hivatalos iráni  igazságügyi honlap szerint a két férfit, Mohammad Mahdi Karamit és Szejed Mohammad Hosszeinit azért végezték ki, mert a vádak szerint részt vettek egy félkatonai alakulat egyik tagjának meggyilkolásában, írja a BBC hírportálja.  A jogvédők tiltakoztak az eljárás és annak végrehajtása ellen, mert szerintük kirakatperről van szó. Az ügyészség állítása szerint Rohollah Adzsamiant, egy fegyveres szervezet tagját egy nemrég megölt tüntetőt gyászoló csoport ölte meg. 

Az iráni kormányzat elleni tüntetéshullám szeptemberben tört ki egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála után. A fiatal lányt az iráni erkölcsrendészet azért vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt, szeptember 13-án belehalt sérüléseibe, amit akkor szenvedett el, amikor letartóztatása során megverték, bántalmazták a rendőrök. A hatóság kezdetben tagadta a bántalmazás vádját, később sajnálatosnak minősítette az esetet.

A külföldi székhelyű HRANA iráni emberi jogi hírügynökség adatai alapján eddig legalább 516 tüntető halt meg, köztük 70 gyerek, és majd húszezer embert tartóztattak le. Beszámoltak a biztonsági szolgálatok 68 tagjának haláláról is.

A két férfit először decemberben ítélték halálra, de fellebbeztek, mert állításuk szerint kínzással kényszerítették őket hamis vallomásra. Az iráni legfelsőbb bíróság azonban január 3-án jóváhagyta az ítéletet. A kivégzés előtt Karami ügyvédje azt mondta, a férfi éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy saját ügyvédet válasszon, helyette államilag kinevezett ügyvéd képviselte őt. Ugyanebben az ügyben három másik férfit is halálra ítéltek, 11-en börtönbüntetést kaptak.

A legutóbbi kivégzésekkel négyre emelkedett az Iránban december óta végrehajtott halálos ítéletek száma. Decemberben a 23 éves Madzsidreza Rahnavardot akasztották fel nyilvánosan, mert állítólag késsel megölte a biztonsági erők két tagják, további négyet megsebesített. A 23 éves Mohszen Sekarit azért végezték ki, mert állítólag lezárt egy utat és megszúrta az iráni Baszidzs önkéntes félkatonai alakulat egy tagját.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.