Két férfit végeztek ki Iránban villámtárgyalást követően

  • MTI
  • 2023. január 7.

Külpol

Iránban kivégeztek két férfit, mert állítólag részük volt egy félkatonai alakulat egy tagjának megölésében. Jogvédők látszatpernek nevezték az eljárást.

Újabb kivégzéseket hajtottak végre Iránban a szeptember óta tartó tüntetések óta. A Mizan hivatalos iráni  igazságügyi honlap szerint a két férfit, Mohammad Mahdi Karamit és Szejed Mohammad Hosszeinit azért végezték ki, mert a vádak szerint részt vettek egy félkatonai alakulat egyik tagjának meggyilkolásában, írja a BBC hírportálja.  A jogvédők tiltakoztak az eljárás és annak végrehajtása ellen, mert szerintük kirakatperről van szó. Az ügyészség állítása szerint Rohollah Adzsamiant, egy fegyveres szervezet tagját egy nemrég megölt tüntetőt gyászoló csoport ölte meg. 

Az iráni kormányzat elleni tüntetéshullám szeptemberben tört ki egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála után. A fiatal lányt az iráni erkölcsrendészet azért vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt, szeptember 13-án belehalt sérüléseibe, amit akkor szenvedett el, amikor letartóztatása során megverték, bántalmazták a rendőrök. A hatóság kezdetben tagadta a bántalmazás vádját, később sajnálatosnak minősítette az esetet.

A külföldi székhelyű HRANA iráni emberi jogi hírügynökség adatai alapján eddig legalább 516 tüntető halt meg, köztük 70 gyerek, és majd húszezer embert tartóztattak le. Beszámoltak a biztonsági szolgálatok 68 tagjának haláláról is.

A két férfit először decemberben ítélték halálra, de fellebbeztek, mert állításuk szerint kínzással kényszerítették őket hamis vallomásra. Az iráni legfelsőbb bíróság azonban január 3-án jóváhagyta az ítéletet. A kivégzés előtt Karami ügyvédje azt mondta, a férfi éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy saját ügyvédet válasszon, helyette államilag kinevezett ügyvéd képviselte őt. Ugyanebben az ügyben három másik férfit is halálra ítéltek, 11-en börtönbüntetést kaptak.

A legutóbbi kivégzésekkel négyre emelkedett az Iránban december óta végrehajtott halálos ítéletek száma. Decemberben a 23 éves Madzsidreza Rahnavardot akasztották fel nyilvánosan, mert állítólag késsel megölte a biztonsági erők két tagják, további négyet megsebesített. A 23 éves Mohszen Sekarit azért végezték ki, mert állítólag lezárt egy utat és megszúrta az iráni Baszidzs önkéntes félkatonai alakulat egy tagját.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.