Két férfit végeztek ki Iránban villámtárgyalást követően

  • MTI
  • 2023. január 7.

Külpol

Iránban kivégeztek két férfit, mert állítólag részük volt egy félkatonai alakulat egy tagjának megölésében. Jogvédők látszatpernek nevezték az eljárást.

Újabb kivégzéseket hajtottak végre Iránban a szeptember óta tartó tüntetések óta. A Mizan hivatalos iráni  igazságügyi honlap szerint a két férfit, Mohammad Mahdi Karamit és Szejed Mohammad Hosszeinit azért végezték ki, mert a vádak szerint részt vettek egy félkatonai alakulat egyik tagjának meggyilkolásában, írja a BBC hírportálja.  A jogvédők tiltakoztak az eljárás és annak végrehajtása ellen, mert szerintük kirakatperről van szó. Az ügyészség állítása szerint Rohollah Adzsamiant, egy fegyveres szervezet tagját egy nemrég megölt tüntetőt gyászoló csoport ölte meg. 

Az iráni kormányzat elleni tüntetéshullám szeptemberben tört ki egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála után. A fiatal lányt az iráni erkölcsrendészet azért vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt, szeptember 13-án belehalt sérüléseibe, amit akkor szenvedett el, amikor letartóztatása során megverték, bántalmazták a rendőrök. A hatóság kezdetben tagadta a bántalmazás vádját, később sajnálatosnak minősítette az esetet.

A külföldi székhelyű HRANA iráni emberi jogi hírügynökség adatai alapján eddig legalább 516 tüntető halt meg, köztük 70 gyerek, és majd húszezer embert tartóztattak le. Beszámoltak a biztonsági szolgálatok 68 tagjának haláláról is.

A két férfit először decemberben ítélték halálra, de fellebbeztek, mert állításuk szerint kínzással kényszerítették őket hamis vallomásra. Az iráni legfelsőbb bíróság azonban január 3-án jóváhagyta az ítéletet. A kivégzés előtt Karami ügyvédje azt mondta, a férfi éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy saját ügyvédet válasszon, helyette államilag kinevezett ügyvéd képviselte őt. Ugyanebben az ügyben három másik férfit is halálra ítéltek, 11-en börtönbüntetést kaptak.

A legutóbbi kivégzésekkel négyre emelkedett az Iránban december óta végrehajtott halálos ítéletek száma. Decemberben a 23 éves Madzsidreza Rahnavardot akasztották fel nyilvánosan, mert állítólag késsel megölte a biztonsági erők két tagják, további négyet megsebesített. A 23 éves Mohszen Sekarit azért végezték ki, mert állítólag lezárt egy utat és megszúrta az iráni Baszidzs önkéntes félkatonai alakulat egy tagját.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.