Interjú

„Kétmilliárd ember vízellátása függ a tibeti hegyektől”

Penpa Cering, Tibet száműzött kormányának elnöke

Külpol

Kína terjeszkedése megállíthatatlannak tűnik – Hongkong bekebelezése után most Tajvannal és Indiával szít fegyveres konfliktust –, s a 20. század első felétől elfoglalt hatalmas területeken brutális módon bánik a kisebbséggé lett népcsoportokkal. Tibet emigráns kormányfőjét a szabad Tibetért szervezett nagy nemzetközi konferencián, a Genfi Fórumon kérdeztük.

Magyar Narancs: Mit takar egészen pontosan a Free Tibet jelszó? A teljes elválást Kínától? Vagy inkább valami olyasmit, amit Joshua Wong hongkongi politikus a Free Hong Kong szlogen alatt ért – azaz az érvényes nemzetközi egyezmények által garantált szabadságjogokat?

Penpa Cering: A szabadság nem feltétlenül függetlenség, érthetjük alatta a nyelv, a vallásgyakorlás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés és az információ szabadságát. Mi ezeket az emberi jogokat követeljük, nem feltétlenül az elszakadást Kínától, jóllehet történeti tény, hogy Tibet nem volt Kína része, ahogy Kelet-Turkesztán és Dél-Mongólia sem. (Kelet-Turkesztánnak az őslakosok nevezik Kína Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományát, itt él a muszlim vallású, a han kínaiaktól etnikailag is különböző ujgur nép túlnyomó többsége. Kína 1946-ban foglalta el. A Mongólia és Kína délkeleti határán fekvő, hatalmas kiterjedésű Dél-Mongólia ma Belső-Mongólia Autonóm Tartomány néven része a Kínai Népköztársaságnak – a szerk.) Mi mégis az őszentsége a dalai láma által meghirdetett középút megközelítést alkalmazzuk. Nem áll szándékunkban függetlenné válni Kínától, és kulcsfontosságú az erőszakmentesség is. Csak tárgyalásokon és párbeszéden át vezet út olyan hosszú távú megoldáshoz, amely a kínai államnak és a tibeti népnek is a hasznára válik.

Ugyanakkor nem túl valószínű, hogy Hszi Csin-ping kormánya komolyan gondolná a Kína–Tibet-konfliktus megoldását a közeljövőben – gondoljunk csak arra, hogy mit tesznek éppen Hongkonggal vagy az ujgurokkal. De próbálkoznunk kell, abban a reményben, hogy idővel a kínai vezetés jobb belátásra tér. A pekingi kormány a „harmonikus társadalmat” hirdeti a népének, mégis több pénzt költ a belső biztonságára, mint a külsőre. Ez az uralkodó és az alattvalói között feszülő bizalmatlanság lenyomata. Harmonikus viszonyt hirdetnek a szomszédos országokkal is – de amit Indiával, Tajvannal vagy a Dél-kínai-tengeren művelnek, annak sincs köze a harmóniához. A kommunisták mindig egy­valamit mondanak, és teljesen mást csinálnak.

MN: Mekkora hatalommal bír a Központi Tibeti Adminisztráció, az önök emigráns kormánya? Milyen erős a jelenléte a különböző nemzetközi szervezetekben?

PC: Az ENSZ-ben nincs képviseletünk, ezért kell a mostani Genfi Fórumhoz hasonló rendezvényeket szerveznünk. Itt tudunk felszólalni Tibetért és más letiport testvéreinkért, az ujgurokért, a dél-mongolokért, a hongkongi népért. A Biztonsági Tanácsban érvényes vétójog miatt az ENSZ a világ legantidemokratikusabb intézménye. Nekünk nincs képviseletünk az ENSZ-ben, ezért nem kormányzati szervezetekre kell hagyatkoznunk. Nincsenek nagykövetségeink sem, mivel más nemzetek nem ismernek el bennünket független államként, de számos országban van irodánk, még ha az erőforrásaink korlátozottak is. A világ államai – ahogy az ENSZ is –, ha úgy érzik, vagy ha épp az szolgálja az érdeküket, Tibetet a függetlenségét jogosan visszakövetelő államnak nevezik, máskor meg mindez feledésbe merül. Holott történelmi hátterét tekintve Tibetnek legalább annyi joga lenne az önállóságra, mint mondjuk Litvániának.

Az emberi jogokat egyének, intézmények vagy nemzetállamok is megsérthetik. Ha nemzetállamok teszik ezt, akkor az elnyomottak nem emelhetik fel a szavukat az ENSZ-ben, hiszen csak az elnyomó államnak van hivatalos képviselete. Ezért kellene átalakítani az ENSZ működését – hogy szót kapjanak a meghurcolt, szenvedő népcsoportok is. A világszervezet ma erre nem alkalmas. Az ENSZ Közgyűlése 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben is határozatban sürgette a tibetiek jogainak tiszteletben tartását, az 1961-es dokumentum pedig azt is leszögezi, hogy a népek és nemzetek önrendelkezésének elve megilleti a tibeti népet is. Ettől Peking nem csak Tibetet, de az ujgurokat és az elfoglalt mongol területet is megfosztja. De egyetlen ENSZ-határozat sem érvényesült még. Az ENSZ olyan, mint egy kezek és lábak nélküli emberi test.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.

Ők így csinálják

  • A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Magyarország farhátra megy

  • A szerk.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Kiáll-e?

  • A szerk.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.